Klímaváltozás

Ez a térkép a világszerte repülőgépen megtett összes regisztrált kilométert mutatja. A személyszállító gépek egyedül 2000-ben 25 billió kilométert tettek meg (s ez a szám folyamatosan nő), ez a távolság a Föld kerületének 630 milliószorosa. A benzinnel, dízellel és fűtőolajjal ellentétben a repülőgép-üzemanyag (kerozin) fogyasztásiadó-mentes. Ez különösen felháborította a környezetvédőket, mivel a repülőgépek, magas szén-dioxid- (CO2-) kibocsátásuknak köszönhetően, az egyik legkörnyezetkárosítóbb közlekedési eszközök. Az európai törvények értelmében 2005 óta meg lehet adóztatni a kerozint országos szinten, de eddig még csak Hollandia és Norvégia vetett ki ilyen adót. Ráadásul 2012 óta az Európai Unióbeli légi közlekedés bekerült a kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy az EU-n belül működő légitársaságok kötelesek karbonkrediteket vásárolni. 2012-ben csak az európai légi forgalom 133 millió tonnányi CO2-ot bocsátott ki. A légi forgalom a közlekedés és szállítás által termelt összes üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 13%-áért felelős.

Ez az ábra a személyautók kibocsátásának globális megoszlását ábrázolja. 2011-ben kb. egymilliárd motorgépjárművet tartottak számon világszerte, ezek közül 700 millió volt a személygépkocsi. Az előrejelzések szerint ez a szám 2050-re megháromszorozódik, mivel Kína és India egyre inkább motorizálódik. A közúti közlekedés és szállítás globális energiafogyasztása így a jövőben is meredeken emelkedni fog. Európában minden második lakosra jut egy autó, míg például Tádzsikisztánban több mint 2000 emberre. Ugyanakkor a fejlett ipari országokban növekszik a villanymotoros, valamint a vegyes üzemanyagú és a napelemmel hajtott autók száma. A feltörekvő és fejlődő országok piacai számára azonban az autógyárak elavult technológiájú és környezetszennyező autókat gyártanak. A közúti forgalom az üvegházhatású gázkibocsátás közel 80%-áért felelős.

Ez a térkép a teherhajók sűrűségét mutatja világviszonylatban, a regisztrált hasznos teher arányában. Ezek a teherhajók a világ hajózási iparának 57%-át képviselik, a maradék százalék nagyobb részét az olajszállító hajók teszik ki. A katonai és kereskedelmi (személyszállító, luxus stb.) hajók ugyanakkor a globális hajózási iparnak csupán egy kis hányadát képviselik. A magas teherkapacitású hajók többsége Panamában, Libériában, Máltán és Cipruson van bejegyezve. Egyedül Panamában a világ összes hajójának 26%-a van bejegyezve. A közlekedés által kibocsátott üvegházhatású gázok összmennyiségéből a hajózás kb. 7%-ot tesz ki.

Ez a térkép a világ energiahordozó-felhasználását (földgáz, szén, kőolaj, fa, valamint atomenergia) mutatja, amelyben benne van például az emberek által fűtésre, világításra, szállításra, termékek előállítására elfogyasztott energia is. Északon – különösen Észak-Amerikában, Európában és Japánban – a fogyasztás sokkal magasabb, mint Délen, de Kínában és Indiában az energiaigény szintén folyamatosan nő. Több tonnányi CO2 kerül a légkörbe elsősorban a fosszilis energiahordozók (szén, földgáz, kőolaj) égése során, így nem meglepő, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagy része az energiaszektorhoz köthető. Az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások (geotermikus, nap-, szél-, vízenergia) felhasználása a fenntarthatóbb energiafelhasználás irányába hat.

A Föld erdővel borított területei egyre csökkennek. Ez a térkép azt mutatja, mely területeken termelik ki arányosan a legtöbb erdőt. A legtöbb ilyen terület Dél-Amerikában, elsősorban Brazíliában található, amely a világ legnagyobb erdőterületével rendelkezik. Nagy az erdőveszteség Délkelet-Ázsiában is, különösen Indonézia trópusi esőerdeit érinti a nagyarányú irtás. De az afrikai földrész erdeiben is aggasztó a fakitermelés. Pedig az éghajlatváltozásról szóló eszmecserékben éppen az erdőket szokták szén-dioxid nyelőkként („süllyesztőkként”) emlegetni, mivel a fák és a növények megkötik és tárolják a levegőben található CO2-t, csökkentve ezzel az üvegházhatású gázok légköri arányát. Ennek ellenére mind a mai napig hatalmas erdőterületeket vágnak ki, többek között azért, hogy szarvasmarha-legelőket, szójaföldeket, ültetvényeket hozzanak létre rajtuk. A kivágás és felégetés nyomán a fákban tárolt CO2 felszabadul, s az így keletkező szántóföldek mezőgazdasági hasznosítása tovább növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Ez a térkép azokat a területeket mutatja, ahol arányosan a legnagyobb a metán- és a dinitrogén-oxid-kibocsátás. Elsősorban a mezőgazdaság, de a sarkvidéki tundrák permafrosztjának (azaz tartósan fagyott talajának) olvadása is felelős a metán- (CH4) és a dinitrogén-oxid- (N2O) kibocsátás emelkedéséért. A szén-dioxiddal összehasonlítva a metán 20-szor, a dinitrogén-oxid pedig kb. 300-szor akkora mértékben járul hozzá az általános felmelegedéshez. Míg metán leginkább a rizstermesztés, szénbányászat, energiatermelés, állattenyésztés, a hulladék földbe temetése vagy szerves anyagok bakteriális lebomlása során keletkezik, dinitrogén-oxid nitrogén műtrágyákból, természetes trágyákból, állati hulladékokból, valamint ipari folyamatok és energiafelhasználás során szabadul fel. A világszerte kibocsátott összes üvegházhatású gáz mintegy 11%-a a mezőgazdaságban keletkezik. A klímaváltozásról szóló vitákban a teheneket gyakran nevezik „klímagyilkosnak”. Ez azért van, mert a szarvasmarhák emésztőcsatornája metánt termel; ezt a gázt kb. 40 másodpercenként bocsátja ki az állat. A világ húsfogyasztásával arányban nő a metán aránya is a légkörben – az utóbbi 50 évben a hatszorosára emelkedett.

Ez a térkép a kis- és nagyvárosokban termelődő szemét mennyiségét mutatja. Ebben benne van a magánháztartások és a közintézmények, például iskolák hulladéka is. A hulladék többek között lehet csomagolóanyag, papír, szerves hulladék, lomtalanított nagy terjedelmű hulladék és veszélyes hulladék. Oroszországban keletkezik a legnagyobb mennyiségű szemét fejenként, míg Madagaszkáron, Burkina Fasóban, Nepálban és Costa Ricán ugyanez a szám nagyon alacsony. Különösen a fejlett ipari országokban tetemes az eldobható eszközök aránya. A fejlődő országokban ezeket többnyire újrahasznosítják. Ausztriában a legnagyobb a metánkibocsátás, mely a hulladékgazdálkodás és az állattenyésztés során keletkezik. A hulladéktermelés visszaszorítása, a szelektív hulladékgyűjtés és a hulladéklerakás szabályozása csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, de az összhulladék mennyiségének folyamatos emelkedése miatt a fenntarthatóság érdekében átfogó intézkedésekre van szükség. A világ teljes üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 4%-áért felelős a hulladék.