Szegénység

A GINI-együtthatót egy olasz statisztikus, Corrado Gini fejlesztette ki, s az eloszlás mérésére szolgál. Az értéke 0 és 1 között változhat. A 0 érték egyenletes eloszlást jelent, s minél magasabb az együttható, annál egyenlőtlenebb az eloszlás. A GINI-együtthatót gyakran használják a javak és jövedelmek egy országon belüli eloszlásának érzékeltetésére.

A felsorolt országok közül Chilében a legnagyobb a jövedelmek közötti különbség. Ez azt jelenti, hogy vannak emberek, akik nagyon sokat keresnek, de sokan nagyon keveset keresnek. A legalacsonyabb jövedelemkülönbségek Szlovéniában vannak, ahol a GINI-együttható 0,24. Spanyolországban ez az érték a jövedelmekre vonatkozóan 0,32, az USA-ban pedig 0,38.

Latin-Amerika az a földrész, ahol a leglátványosabb a különbség gazdagok és szegények között. Habár az egyenlőtlenség mértéke az utóbbi években csökkent, számos latin-amerikai országban a gazdag elit néhány tagja több vagyon fölött diszponál, mint a lakosság fele. Ennek okai egészen a gyarmati időszakig vezethetők vissza, amikor néhány ember hatalmas földterületeket szerzett. Ezenkívül a neoliberális reformok következtében páran az 1980-as években hihetetlenül meggazdagodtak, miközben a lakosság jelentős rétegei elszegényedtek.

A gazdagok és szegények közötti szakadék világviszonylatban az utóbbi években nőtt, a különböző országok közötti és az egyes országokon belüli összehasonlításban is. Egyfelől a kisszámú felsőbb rétegek egyre gazdagabbak; másfelől a lakosság egy jelentős hányada elszegényedik. A 2008-as pénzügyi válság felerősítette ezt a tendenciát. Manapság több a milliomos, mint a válság előtt, miközben 1,2 milliárd ember még mindig rendkívüli szegénységben él (ennek kritériuma az ENSZ szerint: kevesebb mint napi 1 dollárból).

A szegénységet nem lehet kizárólag a jövedelem és a fogyasztás alapján meghatározni. Ezért az ENSZ kifejlesztette az ún. emberi fejlettségi mutatót (HDI, Human Development Index - Emberi Fejlettségi Index), amely a vásárlóerő mellett a születéskor várható élettartamot és az iskolázottsági szintet is figyelembe veszi. Ezt a három tényezőt együttesen vizsgálják a HDI meghatározásakor, ami egy ország fejlettségi szintjét mutatja.

Azokat az országokat, amelyekben különösen alacsony az egy főre jutó jövedelem, alacsony a lakosság iskolázottsága, rossz az egészségügyi ellátás és gyenge a gazdaság, a legkevésbé fejlett országok (LDC, least developed countries) közé sorolják. Összesen 49 ország tartozik a világ legszegényebb országai közé, ahol a világ lakosságának 12%-a él. Idetartozik 34 afrikai illetve 14 ázsiai és csendes-óceáni ország, valamint a karibi térségbeli Haiti.

A születéskor várható átlagéletkor a legkevésbé fejlett országokban 57 év. Ezekben az országokban az emberek háromnegyede meghal, mielőtt betöltené az 50. életévét. Ennek az alacsony várható élettartamnak a fő okai az alultápláltság, az egészségügyi ellátás hiánya és a szennyezett ivóvíz. A HIV/AIDS is a főbb halálokok közé tartozik a legszegényebb afrikai régiókban. Világviszonylatban a születéskor várható átlagéletkor 69 év.

Az a pénzösszeg, amelyet a hazájuktól távol élő és dolgozó emberek visszaküldenek a családjuknak, évente több mint 300 milliárd dollárt jelent a fejlődő országoknak, ami segít az ottani szegénység mérséklésében. Ezeket a pénzátutalásokat pénzküldeménynek is nevezik.

A fejlődő országok évente kb. 200 milliárd dollárt fizetnek csak a kamatokért – sokkal többet, mint amennyit állami fejlesztési segélyként kapnak (hivatalos fejlesztési támogatás, Official Development Assistance – ODA). Számos ország exportbevételeinek több mint a negyedét adósságai és a kamatok visszafizetésére költi, habár e tekintetben vannak regionális különbségek. Afrikában és Ázsiában például alacsonyabb az adóssághányad, mint Latin-Amerikában. Mivel az adósságok nagy részét dolláralapon számítják, és az utóbbi években sok valuta gyengült a dollárral szemben, növekedett az adósságszint.

A Forbes című amerikai gazdasági magazin szerint, amely rendszeresen közli a világ leggazdagabb embereinek listáját, a világ leggazdagabb embere 2013 májusában a mexikói Carlos Slim Helu volt, akinek a telekommunikációs szektorban vannak érdekeltségei. Vagyonát 73 milliárd dollárra becsülik. Amancio Ortega, a Zara nevű divatcég alapítójának vagyonát 57 milliárd dollárra, Liliane Bettencourt, a L’Oreal tulajdonosának vagyonát pedig, aki 6. a listán, több mint 30 milliárd dollárra becsülik.

Az írástudatlanok nagy része Indiában, Kínában, Bangladesben és Pakisztánban él. Világszerte mintegy 800 millió ember nem tud írni-olvasni.

A nőket súlyosabban érinti az írástudatlanság, mint a férfiakat. Az írástudatlanok mintegy kétharmada nő.

A „rejtett szegénység” azt a helyzetet jelenti, amikor olyan emberek, akik jogosultak lennének szociális segélyre, nem veszik igénybe azt. Ez történhet például tudatlanságból vagy szégyenérzetből.

Noha világszerte nagy előrelépések történtek az egészségbiztosítás terén, az orvosi ellátottság még mindig nagyon egyenetlen. A világ lakosságának mintegy 5/6-a a fejlődő országokban él, de az egészségbiztosítási pénzek csak mintegy 1/7-e jut rájuk.