Migráció

Ez a modul feltárja, mi a migráció, s megmutatja, ki-ki honnan jött

A migráció az emberi történelem része

Habár régóta léteznek nagy távolságokat érintő kereskedelmi útvonalak, s a letelepedési migráció, a munkaerő-elvándorlás, valamint a háborúk elől való menekülés is régi jelenségek, a migráció egészen a 15. századig ritkán terjedt túl az egyes földrészek határain. Amerika „felfedezésével” azonban Európa világméretű terjeszkedésbe kezdett. Ehhez szükség volt bizonyos technikai és szervezeti vívmányokra, csakúgy, mint a szellemi távlatok bővülésére. Csak innentől fogva beszélhetünk tömeges világméretű migrációról.

Tömeges migrációs mozgások indultak el, részben önként, részben kényszer hatására. A gyarmatosító nagyhatalmak – Spanyolország, Portugália, Nagy-Britannia és Franciaország – az elkövetkező 300 évben területeket szereztek Amerikában, Afrikában és Ázsiában, s ez jelentős hatást gyakorolt bolygónk lakosságának alakulására.

Feladat

Nézd meg a különböző századokat. Próbáld meghatározni, mely nemzetek mikor hová vándoroltak. Párosítsd össze a nemzeteket és a célországokat, illetve az indokokat, amiért mindez bekövetkezett. Ez persze csak egy rövid áttekintés, nem mutatja be a népvándorlás minden részletét.

16. század – 19. század kezdete

Mikor?	Kik?	Hová?	Magyarázat
1500–1800	Spanyolok/Portugálok	Dél-Amerika	Misszionáriusok, kereskedők, ültetvényesek, mesteremberek, földművesek, de kényszermunkára ítélt rabok is útnak indultak az Újvilág felé. Összesen mintegy 8-9 millió európai hagyta el a kontinenst.
1500–1800	Afrikai rabszolgák	Dél-Amerika, Karib-szigetek, Észak-Amerika	Becslések szerint kb. 11 millió afrikai (zömmel nyugat-afrikai) rabszolgát szállítottak kényszerrel az amerikai kontinensre.
1640–1880	Európaiak, többségükben angolok és írek	Észak-Amerika	Az emberek nem mindig önként hagyták el Európát. 1640-től kezdve Anglia például 50 000 elítéltet küldött kényszermunkásként Virginiába és Marylandbe (ma: USA). Ez idő alatt mintegy 15 millió európai hagyta el a kontinenst.

19. század

1815 és 1930 között egyre több európai hagyta el az óhazát. Az úttörő kivándorlók történetei sok embert arra inspiráltak, hogy az Egyesült Államokba, Dél-Amerikába és Ausztráliába menjenek. Az utazást egyre inkább megkönnyítette a technikai fejlődés, a Tengerentúlra irányuló kivándorlás kényelmessé vált, és már nem is tartott olyan sokáig. Kb. 60 millió európai távozott a kontinensről ez alatt az időszak alatt.

Kik?	Hová?	Magyarázat
Európaiak	Ausztrália	Kezdetben elítéltek tették ki az Ausztráliába kivándorlók felét, akiktől Anglia akart ily módon megszabadulni. Először a juhtenyésztés jellemezte leginkább a kontinenst, de aztán az ausztrál aranylelőhelyek felfedezése is serkentőleg hatott a bevándorlásra, s rengeteg ázsiai és európai bevándorlót vonzott ide.
Európaiak, kínaiak, japánok, koreaiak	Szibéria	Csak a Transz-Szibériai Vasútvonal megépülése után vált Szibéria valóban elérhetővé a mezőgazdasági és az ipari hasznosítás szempontjából. De nemcsak a vasútépítéshez kellett rengeteg munkás, hanem az ásványkincs-bányászat és a mezőgazdaság is rengeteg bevándorlót vonzott ide.
Észak-kínaiak	Mandzsúria	Mintegy 25 millió kínai vándorolt ki Mandzsúriába. Kellett a munka a bányákba, a vasútépítéshez és a mezőgazdaságba. Sok japán is itt telepedett le. A japán kormány többek között így akarta szabályozni lakosságának növekedését, illetve biztosítani az ország számára az új „éléstárat”.
Amerikaiak az Egyesült Államok	Európa	Az előző századokhoz képest a migráció a 19. században megváltozott, s többé már nem csak egy irányban zajlott. A bevándorlók közül sokan néhány év után visszatértek a hazájukba.
Dél-kínaiak	Thaiföld, Indokína, Fülöp-szigetek, Ausztrália	Sok indiaihoz és európaihoz hasonlóan a kínaiak közül is sokan (különösen délről) költöztek más országokba – részben Ázsián belül, de Ausztráliába is –, hogy a mezőgazdaságban, a bányászatban és vasútépítéseken dolgozzanak.
Indiaiak	Dél-Afrika, Mauríciusz, Karib-szigetek	A dél-afrikai és zambiai arany- és gyémántláz sok munkást igényelt, akik elsősorban az afrikaiak közül kerültek ki. Hatalmas (cukornád-) ültetvényeket hoztak létre, amelyekre szintén kellett a munkáskéz. Zömmel indiaiak érkeztek ezekbe az országokba. Mivel a brit gyarmatokon szigorúan tilos volt a rabszolgák alkalmazása, a későbbiekben rosszul fizetett indiaiak töltötték be ezt a szerepet.
Európaiak	Ausztrália, Új-Zéland, Brazília, Argentína, Uruguay, Chile	A 19. század végén a migráció mindinkább más országok felé tolódott el, amelyek különösen érdekessé váltak a migránsok számára a mezőgazdaság, illetve a nyersanyag-kitermelés miatt. A mezőgazdasági modernizáció, az értékes nyersanyagok bányászata, valamint a világkereskedelemben való részvétel révén Argentína például világviszonylatban fontos exportőrré válhatott. Ez hatalmas bevándorlóhullámot vonzott, különösen olaszok érkeztek tömegesen az országba.
Indiaiak	Burma, Srí Lanka, Malajzia	1846 és 1932 között 28 millió indiai hagyta el Indiát. Voltak, akik a brit gyarmatokra mentek, s ültetvényekre szegődtek el munkásnak. Náluk azonban sokkal többen mentek más ázsiai országokba, ahol épp ez idő tájt modernizálták a mezőgazdaságot.

20. század

Kik?	Hová?	Magyarázat
Francia gyarmatok	Franciaország	Az európai terjeszkedés évszázadai alatt Európa ritkán volt földrészek közti bevándorlási célpont. A 19–20. század fordulójától fogva azonban lassanként fellendült a gyarmati országokból a továbbtanulási migráció, amely mind a mai napig tart. Ettől fogva megjelentek az első afrikai, ázsiai és amerikai bevándorlók az európai kontinensen.
Nyugat-afrikaiak, kínaiak, indiaiak	Európa	Az első világháborúban sok katonára volt szükség. Franciaország a gyarmatairól is besorozott katonákat, főleg Nyugat-Afrikából, Nagy-Britannia pedig Indiából és Kínából.
Európaiak	Európa	Az első világháború nyomán az emberek tömegével menekültek vagy vándoroltak el Európán belül. Sokan menekültek el például a kelet-európai hadszíntérről Nyugatra. Egyes országoknak kapóra jöttek a menekültek, mert betelepítésükkel kvázi „felhígíthatták” a kisebbségeket. Az első világháború felszította a nacionalizmus és a rasszizmus tüzét. A két háború között tömegesek voltak a visszatelepülések – az emberek visszatértek otthonaikba, vagy az új európai határoknak köszönhetően visszatelepültek.
A (korábbi) gyarmatok	Európa	A második világháborútól kezdve a gyarmatokról egyre többen költöztek Európába. Lassan lezajlott a dekolonizáció. A függetlenségi mozgalmak Nyugatra vándorolt élharcosai (köztük Mahatma Gandhi) szorgalmazta a dekolonizációt.
Algériaiak	Franciaország	1945 és 1960 között néhány országban véres úton zajlott le a dekolonizáció. A volt gyarmatokról, például Algériából, sokan a gyarmattartó országokba menekültek.

Mi volt a 15–19. század között az elvándorlási hullámok fő oka?
Mi lett a migráció fő mozgatórugója a 20. századtól kezdve?
Mi könnyítette meg a migrációt?
Mi jellemzi szerinted az 1500–1800-as, az 1800–1900-as és az 1900–1960-as időszakot a migráció sűrűségét, a megcélzott földrészeket és az útnak induló nemzeteket tekintve?