Társadalmi nemek közötti egyenlőség
Ez a modul kifejti a társadalmi nemek kérdését és a nemi szerepek társadalmi megvalósulását
Genderalapú diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés)
A genderalapú diszkrimináció azt jelenti, hogy valaki a társadalmi neme miatt hátrányt szenved.
Ez nem egyszerűen nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetést jelent – azaz hogy valakit amiatt ér hátrány, mert nő vagy férfi. Ahogy a „gender” kifejezés meghatározásából már kiderült, lehet gender alapon diszkriminálni családi helyzetet is – a szülői mivoltot (férfiakat is – az apák is elszenvedhetnek ugyanolyan hátrányos megkülönböztetést, mint az anyák, sőt még erősebbet is), vagy a házasságot, az egyedülálló életet stb. A genderalapú diszkrimináció érvényesülhet például munkaerő-piaci szituációban, ahol az illetőt (vagy egy csoportot) azért ér hátrányos megkülönböztetés, mert egy „gender szempontból nem adekvát” szakmában dolgozik.
Ahogy a hátrányos megkülönböztetés egyéb fajtáinál, úgy itt is megkülönböztetünk közvetlen és közvetett diszkriminációt.
A közvetlen genderalapú diszkrimináció olyan bánásmód vagy eljárás, amikor az egyént másképp kezelik (nem megfelelően vagy negatívan) a társadalmi neme (férfi, nő, anya, apa…) miatt.
Erre jó példa lehet, amikor recepciós munkakörbe csak fiatal lányokat vesznek fel (ez nemi alapú, genderalapú, valamint életkoralapú diszkrimináció).
A közvetett genderalapú diszkrimináció egy olyan gyakorlat vagy bánásmód, amikor az egyéneket látszólag azonos (semleges) kritériumok alapján kezelik, de a kritériumokat úgy állítják fel, hogy eleve hátrányos helyzetbe hoznak vagy kizárnak bizonyos egyéneket vagy csoportokat a nemük vagy a társadalmi nemük alapján, illetve amikor a követelmények olyanok, hogy valójában nem relevánsak az adott körülmények között.
Példa:
A recepciós állás betöltéséhez követelmény, hogy a jelentkező BMI-je , azaz testtömeg-mutatója 20 és 22 pont között legyen. Valószínű, hogy ennek a követelménynek nehezebben felelnek meg az idősebb nők és a férfiak. Ráadásul a BMI semmiképp nem lényeges követelmény e munka elvégzéséhez. Feltételezhetjük, hogy a munkáltató – ahogy az előző példában is, „diszkréten” – a vékony, fiatal nőket akarja előnyben részesíteni, mert úgy véli, előnyösebb, ha ők képviselik a céget. Ebben fontos szerepet játszik a szépségmítosz genderalapú sztereotip felfogása, amely pusztán esztétikai-nemi tárgyakká degradálja a nőket. Ez nemcsak hátrányos megkülönböztetés az idősebb nőkkel és a férfiakkal szemben, de általánosságban véve a nők lebecsülése is. Ez pedig nem egyszerűen nemi vagy életkoralapú diszkrimináció, hanem genderalapú is.
A diszkriminációra való felszólítás vagy a diszkrimináció pártolása is diszkriminációnak számít, csakúgy, mint a szexuális zaklatás/zaklatás és az indokolatlan megtorlás, amelyeket szintén genderalapú diszkriminációnak tekintünk.
Bővebben a hátrányos megkülönböztetésről: Melléklet 6