Klímaváltozás

Első feladat

Éghajlatunk történetében a legutolsó jégkorszak 2,6 millió évvel ezelőtt kezdődött, és mind a mai napig tart. A jégkorszakok hideg és meleg időszakokra oszlanak, s mi jelenleg egy interglaciális (két jégkorszak közötti) időszakban vagyunk. Az átlaghőmérséklet 15 Celsius fok. A Föld hőmérséklete 1906 és 2005 között 0,74 Celsius fokkal nőtt, s az elmúlt 1000 év során az átlaghőmérséklet ennél sohasem volt melegebb. A hőmérséklet emelkedése azonban nem mindenütt egyforma mértékű, a szárazföldek például gyorsabban melegszenek, mint az óceánok, s a felmelegedés leginkább a sarkvidékeket érinti.

„Az ember által okozott szén-dioxid-kibocsátás az elmúlt 50 évben megnégyszereződött. Ebben az időszakban a tíz legmelegebb év egytől egyig az utolsó 15 évre esik.” Schwarzenbach, René–Müller, Lars–Rentsch, Christian–Lanz, Klaus (Hrsg.) 2011: Mensch Klima! Wer bestimmt das Klima? Lars Müller Publishers, Baden.

A NASA kutatói nemrégiben kimutatták, hogy a hőmérséklet-emelkedés a földfelszín közelében az elmúlt 15 évben megállt. A tudósok nem prognosztizáltak ilyen fejleményt, és nem is tudnak rá magyarázatot adni. A lehetséges okok között szokták említeni az óceánok melegedését, a sztratoszféra feltételezett szárazságát, a kéntartalmú gázokat és a Csendes-óceánba beáramló hideg vizet (La Niña). Azonban a napsugárzásnak, valamint az ipar, a fűtés és a járművek kipufogói, illetve az óceánok, vulkánok és a földfelszín által kibocsátott részecskéknek a felhőkre és a vízkörforgásra gyakorolt hatása még kevéssé ismert. Így aztán a lehetséges okokat csak találgatni lehet, s az éghajlati előrejelzéseket illetően nagy a bizonytalanság. Kíváncsian várjuk, hogy az IPCC következő, 2013/2014-es, ötödik jelentése vajon mivel magyarázza majd a felmelegedés megtorpanását.

Teljesen egyértelmű azonban, hogy az iparosodással az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja megnövekedett. Mintegy 30 üvegházhatású gáz létezik, s az emberek által kibocsátott üvegházhatású gázok miatt a természetes üvegházhatás egyre fokozódik. Az elmúlt 160 évben a szén-dioxid szintje 40%-kal emelkedett, a metán-koncentráció pedig több mint megkétszereződött. Most lássuk, hogy az üvegházhatású gázok közül melyek játsszák a legfőbb szerepet a klímáról szóló vitában!

Feladat

Társítsd hozzá a tortadiagram szeleteihez a megfelelő gázokat. Ha mindegyik üvegházhatású gáz a megfelelő helyére kerül, látni fogod, hogy milyen százalékban járulnak hozzá az üvegházhatáshoz.

Érdekes továbbá, hogy a különböző gázok eltérő hatásfokkal nyelik el a hőenergiát, a metán például 20-szor, a dinitrogén-oxid pedig 300-szor nagyobb mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez, mint a CO2. Ráadásul ezek a gázok sokáig a légkörben maradnak. Pontosan milyen sokáig is?

Próbáld összekapcsolni a különböző élettartamokat a megfelelő gázokkal:

Már csak azt kell tisztázni, mely tevékenységek során keletkeznek az ember által termelt üvegházhatású gázok. Társítsd hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának különböző forrásait a tortadiagram megfelelő szeleteihez. Ha minden kategória a megfelelő helyre kerül, látni fogod, pontosan hány százalékban felelősek az összkibocsátásért.

Megjegyzés

A tőzeg egy szerves üledék, amely lápos vidékeken fordul elő, és ha kiszárad, éghetővé válik. A tőzegtüzek ezért mindig földalatti tüzek. Általában akkor fordulnak elő, ha a talajvíz szintjét mesterségesen csökkentik, és nincs csapadék, illetve erdőtűz. A tőzegtüzek előfordulásának esélyét növeli a magas hőmérséklet, az alacsony páratartalom és a szél.

Források

www.ipcc.ch
www.spiegel.de
www.unep.org
www.epa.gov
www.wikipedia.org
Schüppel, Katrin (2007): Klimawandel und Klimaschutz. Informationen, Hintergründe, Diskussionsanregungen. Mülheim/Ruhr: Verl. an der Ruhr
Dow, Kirstin/ Downing, Thomas E. (2007): Weltatlas des Klimawandels. Karten und Fakten zur globalen Erwärmung. Hamburg: Europäische Verlagsanstalt