„A legnagyobb bajunk az, hogy már fogalmunk sincs róla, mit művelünk.” Gunther Anders, filozófus
Először is fontos megemlíteni, hogy az éghajlat a külső hatásokra mindig valamelyes fáziskéséssel reagál. A klímakutatók azt feltételezik, hogy az éghajlatrendszer reakciói a cselekedeteinkre teljes mértékben csak 2050 után lesznek tapasztalhatók. A klímaváltozás következményei hatnak egymásra, globális hálózatot alkotnak, és az egész világon éreztetik hatásukat. Így például a helyi terméskiesésnek lehetnek a világpiaci árra, minőségre és kínálatra ható globális következményei.
Próbáld megoldani az alábbi találós kérdéseket úgy, hogy kitalálod, a klímaváltozás mely megnyilvánulására utalnak a leírások. Arról is többet megtudhatsz majd, milyen hatással járnak ezek a megnyilvánulások.
Világviszonylatban visszahúzódom és egyre vékonyodom. Az északi féltekén 1960 óta 10%-kal csökkentem. A tengervíz hőtágulása mellett én vagyok a másik felelős azért, hogy a tengervízszint 10-20 cm-rel emelkedett a 20. században. Miattam egyre sötétebb a Déli-sark, s így még gyorsabban felmelegszik. Csökkenésem veszélyezteti a jegesmedvék létét, mivel a vadászterületük tőlem függ. Hosszú távon a visszahúzódásom sok folyómedret fenyegethet, melyeket még mindig táplálok.
Helyes válasz: a jég- és hóréteg csökkenése
Hosszú távú vizsgálatok azt mutatják, nem fordulok elő gyakrabban, csak hevesebb vagyok. A globális felmelegedés miatt egyrészt több vízpára kerül a légkörbe, másrészt több vízpárát szállít a szél az óceánok felől a szárazföldekre, következésképp egyre többet fordulok elő a szárazföldek belsejében. Régiók szerint nagyon változatos vagyok, a trópusokon és a sarkvidékek felé gyakrabban előfordulok, a szubtrópusokon viszont ritkább vagyok. A téli és nyári hónapokban is megváltozott a gyakoriságom. Nyáron Európa-szerte egyre kevesebbszer fordulok elő, télen pedig csak Dél-Európában jelentkezem. A folyamszabályozás, a gátak, az öntözőrendszerek és a vízgyűjtőterületek megváltozott földhasználata mellett én is felelős vagyok az árvizekért. Emiatt a hurrikánok és az emelkedő tengervízszint mellett én is veszélyeztetek fontos műemlékeket, régészeti ásatási helyszíneket, valamint a történelem és a kulturális örökség egyéb fizikai maradványait. Az árvizek növelik továbbá a víz által terjesztett betegségek okozta fertőzéseket is.
Helyes válasz: heves esőzések és az ennek nyomán kialakuló árvizek
A természeti csapások kétharmadát én okozom, s különösen a vidéki területeken pusztítok. Ha az Atlanti-óceán felől érkezem, másképp hívnak, mint ha az Indiai- vagy a Csendes-óceán felől, s előfutáraimat is másként hívják, attól függően, hogy milyen erősek. 2011-ben többször csaptam le, mint az első mérések bevezetése, azaz 1850 óta bármikor, egész pontosan 34-szer. Megdöbbentő, hogy az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban tapasztalják leghevesebb megnyilvánulásaimat. Jelezhetem akár az emberi tevékenység hatását is, de ez nem biztos, mivel a természetes ingadozás évtizedenként igen nagy. Ami azonban biztos, hogy a gyakoriságom együtt jár a tengerfelszín hőmérsékletének növekedésével, ami természetes és emberi okokra egyaránt visszavezethető.
Helyes válasz: egyre hevesebb trópusi ciklonok
Egyrészt a Golf-áramlat útvonala, másrészt a globális felmelegedés befolyásol. Nagyon nagy vagyok, de értékeim helyszínenként változhatnak, például melegebb leszek az északi féltekén, ám a déli féltekén nem mutatok jelentős eltérést. Az éghajlatmodellek már magyarázatot adtak erre a furcsaságra: először is ott kevesebb a szárazföld, másodszor pedig ott függőlegesen keveredem. Fokozom a betegségek és az élősködők elterjedését. 1990-ben például több ezer delfin pusztult el egy járványban, a korallzátonyok pedig egyre halványodnak, mert kipusztulnak rajtuk az algák.
Helyes válasz: szélsőséges hőmérsékleti értékek
Az óceáni áramlatoknak köszönhetően nem mindenütt egyformán viselkedem. Az utóbbi évek műholdas mérései szerint évente 2,7 mm-rel emelkedem folyamatosan. Az emberiség legnagyobb problémája lehetek, mivel egész szigeteket és partvidékeket veszélyeztetek, aminek következtében emberek milliói válhatnak környezeti menekültekké. A világ lakosságának mégis 40%-a él kevesebb mint 100 km-re a tengerpartoktól. Ha a hegységek gleccserei mind megolvadnának, kb. félméternyit emelkednék. Rövid távon változhatok a szélnek és az árapálynak köszönhetően, hosszú távon az általános felmelegedés is hat rám, például a déli-sarki és a grönlandi hómezők vagy a hegyvidéki gleccserek olvadása révén. Változhatok továbbá a földkéreg emelkedése vagy süllyedése miatt is.
Helyes válasz: a tengervízszint emelkedése
Megváltoztatom az óceánokat, mivel a szén-dioxid kémiai kölcsönhatásba lép a vízzel. A világ óceánjai elraktározzák a szén-dioxidot. 50-szer több CO2-t képesek megkötni, mint a légkör, de minél több CO2 van a légkörben, annál inkább kibillen e természetes körforgás egyensúlya. Ennek eredményeként több CO2 kerül az óceán fölső rétegeibe, majd idővel a legmélyére. A Föld óceánjaiban található CO2 következtében jövök létre, amely aztán feloldódva csökkenti a víz pH szintjét. Ez az érték az iparosodás kezdete óta csökken. Az óceán kémiai egyensúlyának változása hatással van az ottani életre és ökoszisztémára is. De befolyásoltam például a plankton-, kagyló-, csiga- és koralltelepek mészkőképzését, valamint növekedését és szaporodását is.
Helyes válasz: savasodás és az óceánok felmelegedése
Hatásomra a felszíni vizek gyorsabban elpárolognak. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy növekszik a vízigény. Ezen kívül felgyorsítom a hó és a gleccserek olvadását. Voltaképpen bizonyos régiókban fokozom a vízhiányt és növelem az aszály és az erdőtüzek veszélyét. A vízhiány, a gyenge vízminőség, a szennyvízelvezetéshez és a hulladékkezeléshez szükséges víz hiánya, valamint az elsivatagosodás hatással van az élelmiszer-termelésre, ugyanakkor a betegségek terjedésére is. Szélsőséges esetekben megváltoztatom számos emlős-, kétéltű-,madár- és növényfaj élőhelyét, s ezáltal rombolom az ökoszisztémát.
Schüppel, Katrin 2007: Klimawandel und Klimaschutz. Informationen, Hintergründe, Diskussionsanregungen. Verlag an der Ruhr, Mülheim an der Ruhr.
Wegner, Jochen 2013: Die Zeit.Wochenzeitung für Politik Wirtschaft Wissen und Kultur. Nr. 24. EIT Verlag Gerd Bucerius GmbH & Co., Hamburg.
Latif, Mojib 2007: Bringen wir das Klima aus dem Takt? Hintergründe und Prognosen. Fischer Taschenbuch, Frankfurt am Main.
Dow, Kirstin–Downing, Thomas E. 2007: Weltatlas des Klimawandels. Karten und Fakten zur globalen Erwärmung. Europäische Verlagsanstalt, Hamburg.
