Társadalmi nemek közötti egyenlőség

A társadalmi nemek közötti egyenlőség a politikában

A feminista mozgalomnak hála, a nőjogok nemzetközi szinten is fontossá váltak. A Egyezmény a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról (CEDAW), vagy más néven Nőegyezmény az első és eddigi legfontosabb dokumentum, mely szavatolja a nők emberi jogait. A Pekingi Cselekvési Platform is igen fontos volt. Mindkét dokumentum fontos keretet jelent a nők emberi jogainak nemzetközi érvényesítésében, melyeket más nemzetközi és regionális dokumentumok fognak követni.

Egyezmény a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról (CEDAW)

Az egyezményt az ENSZ közgyűlése fogadta el 1979-ben. Először mutattak rá, hogy a nemi sztereotípiák veszélyesek és akadályozzák az emberi jogok maradéktalan érvényesítését. Ebből a szempontból az 5. cikkelyt tartjuk a legfontosabbnak: „A Részes Államok kötelesek minden megfelelő intézkedést megtenni, hogy: (a) megváltozzanak a férfiak és a nők társadalmi és kulturális viselkedési formái, azzal a céllal, hogy megszüntessék mindazokat az előítéleteket, valamint szokásokra alapozott és egyéb gyakorlatokat, amelyek bármelyik nem alsóbbrendűségének vagy felsőbbrendűségének, avagy a férfiak és a nők hagyományokhoz igazodóan megmerevített szerepkörének elképzelésén nyugszanak”.

Ebből a kijelentésből nyilvánvaló, hogy a társadalmi nemekről alkotott sztereotípiákat a társadalmi nemek közötti egyenlőség fontos akadályának tekintik.

Az Egyezmény által kimondott jogokat a Nők Elleni Diszkrimináció Megszüntetéséért felelős Bizottság szavatolja, amely 23 szakemberből áll, akiket az egyezményt aláíró részes államok választanak, de akik függetlenek a kormányoktól, melyeknek állampolgárai. A Bizottság feladata az, hogy értékelje az Egyezmény végrehajtását (17. cikkely), az aláíró államok jelentései alapján. Az államoknak jelentést kell leadniuk a Bizottságnak arról, milyen törvényhozási, jogi, adminisztratív és/vagy más intézkedéseket hoztak az Egyezmény végrehajtása céljából az adott országban. Ezeket a jelentéseket „legalább négyévente, vagy ha a Bizottság külön kéri”, le kell adni (18. b. cikkely).

Pekingi Cselekvési Platform

Ez egy részletesebb kidolgozása a Pekingben 1995-ben megrendezett ENSZ Negyedik Nőügyi Világkonferencia programjának. „A Cselekvési Platform célja, hogy cselekvőképessé tegye a nőket. A nők cselekvőképessé tételéhez elengedhetetlen, hogy minden nő maradéktalanul részesüljön az összes emberi jogból és alapvető szabadságjogból. Miközben tekintettel kell lenni a nemzeti és regionális sajátosságok és a különféle történelmi, kulturális és vallási hátterek fontosságára, a tagállamok kötelessége, politikai, gazdasági és kulturális rendszerüktől függetlenül, hogy támogassák és óvják az összes emberi jogot és alapvető szabadságjogot” (2. célkitűzés, 9. bekezdés).

A Cselekvési Platform 12 stratégiai célkitűzést és cselekvési területet fogalmaz meg: A nők és a szegénység; A nők oktatása és képzése; A nők és az egészség; Nők elleni erőszak; Nők a fegyveres konfliktusokban; A nők és a gazdaság; Nők a hatalomban és a döntéshozásban; Intézményi mechanizmusok a nők helyzetének javításáért; A nők emberi jogai; Nők a médiában; A nők és a környezet; A lánygyermek.

A társadalmi nemek közötti egyenlőség egyik fogalma különösen is fontos az EU-stratégiában: