Klímaváltozás
Ez a modul a klímaváltozás okait, jeleit, valamint a természetet és az embereket sújtó következményeit tárgyalja
Természeti tényezők
Az éghajlatban már jóval azelőtt is bekövetkeztek változások, hogy az emberiség egyáltalán megjelent volna a Földön, mivel a természeti tényezők hatással vannak bolygónk éghajlatára.
A következő feladaton keresztül ismerd meg, milyen hatásai lehetnek olykor a klímaváltozást kiváltó természetes tényezőknek.
E csillag tevékenysége ingadozó. Az általa kibocsátott energia mennyisége változik, és ez hatással lehet a Föld éghajlatára.
Hatással van az árapályra, következésképp a nagy tengeráramlatokra, amelyek pedig befolyásolják az éghajlatot, hideg vagy meleg jellegüknek köszönhetően.
A vulkánkitörésekhez hasonlóan ilyenkor is részecskék kerülnek a légkörbe, amelyek következtében változhat az éghajlat.
Ez 100 000 éves ciklusonként a szinte körkörösből elliptikusra változik. Ez a tényező hatással van az évi átlaghőmérsékletre.
Ezek a gázok és hamutömeg jó magasra felrepülnek a légkörbe, ami megakadályozhatja vagy fokozhatja a hőenergia visszasugárzását, s így a Föld felmelegedéséhez vagy lehűléséhez vezethet.
Ha az átlagos időjárás hosszú távon megváltozik, annak nemcsak a légkörhöz, hanem a földkéreghez, az óceánokhoz és a vizekhez, a jég- és hótakaróhoz, a bioszférához, és végső soron a naprendszerhez is köze van. A lemeztektonikai változások, valamint a napsugárzásnak a földpálya hosszú távú módosulásai miatt bekövetkező ingadozásai másodlagos szerepet játszanak a 21. századi klímaváltozásban. A vulkánkitörésekből fakadó éghajlati változások csupán néhány évig tartanak, ezekre jó példa az El Cichon vulkán (Mexikó, 1984) vagy a Pinatubo vulkán (Fülöp-szigetek, 1991) kitörése. A naptevékenység nagyjából tizenegy évente változik, a napfoltok száma vagy csökken, vagy növekszik, ami ennek megfelelően vagy növeli, vagy csökkenti a kisugárzott energia szintjét, de csupán tized fokokkal. Az éghajlati rendszerben aktív tényezőként játszik még szerepet a szén-dioxid- és a vízkörforgás, valamint a növényzet és az óceánok alakulása. A természeti okok feltárása tehát nagyon összetett, amit még tetéz, hogy ezek a tényezők egymásra is hatnak. Ha például kevesebb a napsugárzás, növekszik az Északi- és a Déli-sarkon a jégmező, ami még jobban visszaveri a napfényt, és így tovább csökkenti a légköri hőmérsékletet. A hidegebb óceánok azután még több szén-dioxidot nyelnek el a légkörből, mérsékelve ezáltal az üvegházhatást, illetve fokozva a lehűlést. A melegedés visszafordítja ezeket a folyamatokat.
Források
Woodward, John (2008): Klimawandel. Ursachen, Auswirkungen, Perspektiven. Hildesheim: Gerstenberg Verlag
Klímaváltozás
www.ans.geesthacht.de
blogs.ethz.ch
bildungsserver.hamburg.de
A csapadékból könnyebben lesz jég és hó a sarkokon, ha ott szárazföld is van. A jég és a hó azért alakul ki könnyebben nagyobb földfelületeken, mert a föld több napsugárzást ver vissza, mint a vizek. A kialakuló jég és hó még ennél is több napsugárzást ver vissza, ezáltal hűtve a hőmérsékletet és elősegítve a jég kialakulását. A földkéreg lemezeinek elmozdulása tehát befolyásolja az éghajlatot.