Kritikai gondolkodás

Mit jelent a kritikai gondolkodás

„A tanult elme sajátja, hogy anélkül is mérlegelni tud egy gondolatot, hogy elfogadná.” feltételezhetően Arisztotelész szerint

Ha megkérdezzük az embereket, mit jelent a kritikai gondolkodás, gyakran megfigyelhető, hogy valami negatívhoz, egyfajta hibakereséshez társítják. Mint például amikor a főnökünk kritizál bennünket. A „kritikus” szónak azonban van más jelentése is. Sőt, valójában a kritikai gondolkodásban a negatív hozzáállás inkább akadályt jelent, mintsem a jó eredmény feltételét, mivel akadályozza a tárgyilagos ítéletalkotást. Márpedig a kritikai gondolkodás alapja a tárgyilagosság.

A kritikai gondolkodás, illetve a kritikai elemzés tudatos tettek és készségek összessége, amelyek segítségével megállapíthatjuk, hogy egy nekünk szánt vagy általunk másoknak adott információ igaz-e, vagy manipulatív tartalmú. Ez lehet bármilyen információ – szöveges, hangzó vagy vizuális anyag. A kritikai gondolkodás Nyugaton az ókori görögökre, a közismert szókratészi módszerre, Keleten pedig az ókori hindu filozófiai iskolákra vezethető vissza.

Az információ (pl. vélemények, hozzáállások – akár a sajátunké is) józan megítélésén és aktív értékelésén alapszik, melynek során kérdéseket teszünk fel, több szempontot is figyelembe veszünk, s mérlegeljük, hogy a sztereotípiák, berögzült feltételezések, előítéletek, valamint a lehetséges érdeklődés milyen hatást gyakorol ránk.

Ahhoz, hogy ezt megfelelően tehessük, a saját gondolatainkat is módszeresen kell figyelnünk, és semmilyen információt nem szabad készpénznek vennünk, csak mert jól hangzik, hanem elemeznünk kell, hogy valóban pontos, világos, lényeges és logikus-e. Egy gondolatmenet minden információs elemét elemezni kell, több szempontból meg kell vizsgálni, s a konkrét kontextusba kell illeszteni.

A kritikai gondolkodást lehetetlen egyik napról a másikra elsajátítani. Nem elég ismerni a szabályait; a kritikai gondolkodás képességét naponta tudatosan kell finomítani és gyakorolni. S ez még mind nem elég – legelőször is meg kell szabadulnunk a kritikátlan elfogadás régi rossz szokásától. Csak ezután építhetjük be gondolkodásmódunkba a kritikai elemeket.

Ahogy Einstein is mondta a modul elején, nem szabad felhagynunk a kérdezősködéssel. Mire kérdezzünk rá?

• Mi az információ célja és szándéka? Miért gondolom/gondolják így?
• Milyen szavak szerepelnek benne?
• Mi vagy ki az információ forrása? Hogyan és honnan jutott hozzá?
• Milyen érvek hangzanak el benne? Vannak benne manipulációs technikák?
• Szerepelnek benne sztereotípiák, előítéletes tartalmak?
• Mi lehet az információ eredménye? Milyen csoportot céloz meg az információ
• Vannak az információban más szempontok, vélemények is? Mi az álláspontja azoknak, akiket érint az információ?