Kritikai gondolkodás
Ez a modul elmagyarázza, hogyan kell kritikus módon gondolkodni, feltárni a rejtett összefüggéseket és a sorok között olvasni.
Előítéletekre apelláló logikátlan érvelés, álokoskodás
Az előítéleteink érzelmeken, tudatlanságon és az ismeretlentől való félelmen alapuló, illogikus érzések. Megakadályoznak minket abban, hogy racionálisan és világosan mérlegeljük a dolgokat. Az előítéleteknek két fő típusa van – az első közvetlenül veszi célba az egyént vagy csoportot, a második típus, egy metaforával élve, „megmérgezi a kutat”.
Az első típus – az ad hominem érvelés és válfajai – úgy próbál megcáfolni egy érvelést, hogy kipécézi valaki – valós vagy vélt – hibáit. Ennek a figyelemelterelés a célja, vagyis hogy a témát a valódi problémákról az ellenfél rossz tulajdonságaira terelje.
Példa:
„Tomi csak ne magyarázza, hogy mit kellene csinálnunk testnevelés órán. Mindig is kövér volt.”
Magyarázat: Annak, hogy Tomi kövér volt a múltban, semmi köze ahhoz, hogy meg tud-e tervezni egy testnevelés órát.
A második típus, „a kút megmérgezése” azzal próbálja meg hiteltelenné tenni az érvelést, hogy kijelenti, az egy népszerűtlen csoport nézete. Erre a legjobb példa az úgynevezett reductio ad Hitlerum, vagyis a nácikkal és a nácizmussal való összekapcsolás.
Példa:
„A vegetáriánusok furcsák; tudtad, hogy Hitler is vegetáriánus volt?”
Magyarázat: Ugyanez a megközelítés minden negatív megítélésű mozgalomra, csoportra, közösségre vagy személyre alkalmazható. Azon a hamis tételen alapszik, hogy ha valamit a nácik (kommunisták, maoisták stb.) is támogattak, akkor az automatikusan rossz. Ez fordítva is működik: ha valaki küzdött a nácik, a kommunisták stb. ellen, akkor automatikusan jó ember.
Példa:
„Az ateisták erkölcstelenek, Sztálin is ateista volt.”
Magyarázat: Attól, hogy Sztálin ateista volt, még semmi köze más ateistákhoz.
Példa:
„Józsi nagyon jó ember volt – harcolt a nácik ellen.”
Magyarázat: Attól, hogy Józsi harcolt a nácik ellen, még nem biztos, hogy jó ember volt.