Emberi jogok

Emberi jogi kérdések és emberi jogi érdekkonfliktusok

„Ha sárba tiporjuk az emberi jogokat és a törvényességet a terrorizmus elleni harc ürügyén, akkor ők nyertek.” Joichi Ito

Mi az, ami fenyegetheti az emberi jogokat? A dolog természetéből adódóan minden olyan tevékenység és cselekedet, amely bármilyen módon sérti egy ember vagy emberek méltóságát, épségét vagy egyenlőségét. De mi van akkor, ha az egyik jog „feljebbvalónak” tűnik a többihez képest? Melyik a fontosabb? Hogyan lehet feloldani azt a dilemmát, amikor az egyik jog korlátozza a másikat, azaz amikor a jogok ellentétbe kerülnek egymással?

Az egymással ellentétbe kerülő jogok szemléltetésére olykor a Titanic tragédiájának példáját szokták felhozni. Amikor a hajó süllyedni kezdett, más óceánjárók is tartózkodtak a közelben. Azonban csak azután avatkoztak közbe, amikor a hajó már teljesen elsüllyedt. Csak ekkor mentették meg azokat, akik a víz színén tudtak maradni (mint Kate Winslet, Leonardo di Caprio viszont percekkel korábban a tengerfenékre süllyedt). Noha ez akkor mélységesen cinikus hozzáállásnak tűnt, valójában az történt, hogy konfliktusba kerültek az épp arra járó hajók és a süllyedő Titanic utasainak jogai. Ha azonnal közbelépnek, a többi hajó utasainak élete került volna veszélybe. Mivel ez a példa kissé távol áll mindennapi életünktől, íme, néhány konkrét példa ismerősebb helyzetekből.

SARS-karanténok

Az évezred elején, a „súlyos akut légzőszervi szindróma” járvány (közismert nevén SARS, amely az angol Severe Acute Respiratory Syndrome rövidítése) Kína belső részéből terjedt el a világ számos országába. A felelős intézetek reakciója az volt, hogy széleskörű karanténokat rendeltek el, amelyek korlátozták az emberek szabad mozgását annak érdekében, hogy megállítsák a fertőzés terjedését. Ez az egymással konkuráló különböző jogok tipikus példája – azoknak a jogai, akik érintkeztek SARS-fertőzött betegekkel, konfliktusba kerülnek a közegészségügyi és a közbiztonsági érdekekkel (amelyek magukban foglalják az élethez és az egészséghez való jogot). Ennek eredményeként az előbbi csoport jogait korlátozták.

Nemek közötti egyenlőség kontra hagyományos kultúrák

Az egyes emberi jogok közti konfliktus vagy dilemma egyik tipikus esete a kulturális sajátosságokkal és az emberi jogok egyetemességével függ össze: ezen a téren gyakran kerülnek ellentétbe a nők jogai és a kulturális sajátosságokból fakadó jogok. Ezek nyilvánvaló eseteiként említhetjük az elrendezett házasságot, a nők körülmetélését és más, a nemek közötti egyenlőséget, valamint a nőkkel és lányokkal való méltányos bánásmódot érintő kérdéseket. Egyesek szerint a hagyományos világnézetből fakadó jogokat kell előnyben részesíteni, azonban nagyon is kérdéses, hogy ezeknek felül kell-e írniuk az emberi jogok egyetemességét. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mindez a saját társadalmunkra is érvényes, hiszen kimondatlanul a nőket kulturális szempontból még mindig főként gyerekszülőnek tekintik, a férfiakat pedig kenyérkeresőnek, emiatt a nőket általában kevésbé fizetik meg ugyanazért a munkáért, és sokszor nem tartják őket alkalmasnak arra, hogy vezető beosztásban dolgozzanak, csupán azért, mert nők.

Említettük már, hogy egyes országokban sokszor igyekeznek korlátozni e jogok egyetemességét, még az ENSZ fórumain is. Jellemző, hogy ezeket az elképzeléseket főként az adott országokat képviselő férfiak terjesztik elő. Sőt, valójában ezeknek az országoknak nincsenek is női képviselői. Másrészt viszont vannak olyan országok, amelyek úttörőnek számítanak ezen a téren, és igyekeznek a nemek közötti egyenlőséget akár a társadalmi érdekek elé is helyezni. Az EU a világ egyik legfejlettebb konstellációja, s tagállamai közt is a skandináv államok járnak az élen.

Bűnözői jogok kontra a köz jogai

Azokat a külföldi bűnözőket, akiket nem a saját hazájukban tartanak fogva, egy bizonyos idő leteltével a saját országukba lehet szállítani. Egyes esetekben azonban ezek a külföldi bűnözők megkapják a jogot, hogy abban az országban maradhassanak, ahol fogva tartják őket, amennyiben a hazaszállítás következtében sérülnének emberi jogaik. Ilyen esetnek számít, ha például a hazájukban fennáll annak a veszélye, hogy megkínozzák vagy halálra ítélik őket. Ezáltal konfliktusba kerülhetnek a bűnözők jogai és a bebörtönző ország állampolgárainak jogai.

További példaként említhetjük a terrorizmusveszély elleni küzdelem során korlátozott jogokat, vagy akár az egyes polgárok, pl. a kisebbségek jogainak védelmében indított katonai támadásokat, így az 1999-es szerbiai beavatkozást, amikor a NATO az albánok megsegítésére bombázta az országot, vagy a 2011-es líbiai akciót, amikor a NATO – legalábbis hivatalosan – a Kadhafi-ellenes erők védelmében indított bombatámadást.

Akkor mi a megoldás? A válasz nem egyszerű. Az emberi jogok meghatározása, ellentétbe kerülésük és az ezekkel kapcsolatos dilemmák mind a mai napig viták tárgyát képezik. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy a legegyértelműbb kérdésekben, mint amilyenek a gyermekek jogai vagy a rabszolgaság, általános az egyetértés. Ettől függetlenül azonban más kérdésekről, így a halálbüntetésről vagy a társadalmi nemhez kapcsolódó jogokról még mindig folynak a viták, jóllehet pozitív irányban haladnak a dolgok.

Gondolatébresztő kérdések

• Milyen a környezetedben élő férfiak és nők helyzete? Másokat is kérdezz meg erről.