Társadalmi nemek közötti egyenlőség

Ez a modul kifejti a társadalmi nemek kérdését és a nemi szerepek társadalmi megvalósulását

Nemek közötti egyenlőség a családban

A politikában, a foglalkoztatásban és más területeken addig nem valósulhat meg a nemek közötti egyenlőség, amíg a kapcsolatokon belüli egyenlőség nem válik valóra. A munka nemek szerinti felosztása a köz- és a magánszféra sztereotip dichotómiáján (szétválasztásán) alapul.

A közszféra a fizetett munka, a hatalom, a politika, az ésszerűség tere, amit a férfiak képviselnek.

A magánszféra a gondoskodás, a fizetetlen munka, az érzelmek és kapcsolatok színtere, amit a nők képviselnek.

A képlet leegyszerűsíthető arra, hogy ez a kenyérkereső és a háziasszony kapcsolata. Ez a fajta munkamegosztás azt jelenti, hogy a nők felelnek a háztartásért, a házi munkáért, a gyermekek és más családtagok gondozásáért, a férfiak pedig a külvilág felé képviselik a családot, a gazdasági stabilitásért felelnek és ők hozzák a döntéseket – egyszóval a férfi a „a család feje”.

Annak ellenére, hogy manapság már nagyon sok férfi kiveszi a részét a házimunkából és a gyermekgondozásból, még mindig inkább azt szokták mondani, hogy a férfi „segít” a háztartásban, nem pedig vezeti a háztartást. A köz- és a magánszféra ilyetén megosztása továbbra is fennáll egy szimbolikus, de egy valóságos szinten is. Ennek az a következménye, hogy a nőkre két-, de akár háromszoros teher is hárul (munka, háztartás, esetleg a gyermekek és idős szülők gondozása).

Ez a valóság azonban nemcsak azokat a nőket érinti, akik ténylegesen viselik ezeket a terheket, hanem azokat is, akik nem (egyedülálló nők, egyenrangú kapcsolatban élő nők, ahol a felek közti méltányos munkamegosztás tény). A munkaadók és a szélesebb társadalom feltételezi, hogy a nők sosem teszik első helyre a munkát és a karriert a család és a kapcsolat rovására.

A köz- és a magánszféra dichotómiájának negatív hatásai azonban a férfiakat is sújtják – különösen azokat, akik maradéktalanul részt akarnak venni a családi életben. Sem a munkáltatók, sem a tágabb környezet vagy a társadalom nem támogatja ezeket a férfiakat. Noha papíron szorgalmazzák a felelősségteljes apaság felvállalását, a férfiak gyakran korlátokba ütköznek, különösen a gyermekgondozás terén.

Úgy fest, mintha a társadalom nem számolna azzal a lehetőséggel, hogy egy férfi is teljes odaadással vehet részt a gyermekek gondozásában. Emellett a nők alacsonyabb átlagbére is nyomást gyakorol a párokra, amikor arról döntenek, ki maradjon otthon a gyerekkel. Ha a családnak el kell döntenie, kinek a fizetéséről mondjon le, a legtöbbször gyakorlati okokból az anya fizetését áldozzák fel, amely általában alacsonyabb az apáénál.

A politika előtt számos lehetőség kínálkozik a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, különösen, ami a munka és a magánélet összeegyeztetését támogató intézkedéseket illeti. A legtöbb esetben ezek az intézkedések a nők elhelyezkedését támogatják különböző anyáknak szóló programokon keresztül, de az apákra nem terjednek ki.

Ezen a téren még sok a teendő a nemek közötti egyenlőség eléréséhez.

Feladat

Végezz felmérést a háztartásodban, és járj utána a következő kérdéseknek:

  • A háztartásodban napi hány órát szánnak házimunkára a nők, és hányat a férfiak?
  • A háztartásodban napi hány órát szánnak gyermekgondozásra a nők, és hányat a férfiak?
  • A háztartásodban napi hány órát töltenek szórakozással a nők, és hányat a férfiak?
  • A háztartásodban napi hány órát fordítanak a hobbijukra a nők, és hányat a férfiak?
  • A háztartásodban mennyit keresnek a nők, és mennyit a férfiak?
  • Hogyan magyarázod a feltárt eredményeket?
  • Hogyan lehetne megvalósítani a családon belüli nagyobb egyenlőséget?