„Az éghajlatváltozásban az a legigazságtalanabb, hogy leginkább azokra hat, akik semmit sem tettek azért, hogy kialakuljon, s akiknek a szigetországa és a vadászterülete a tengerbe süllyedt, miközben mi hóágyúkat építünk, és panaszkodunk, hogy milyen rosszak a sípályák. Ez az életstílusunkból fakadó járulékos veszteség, amit nem vagyunk hajlandóak elismerni.” Christian Pohl, fenntarthatóság-kutató, ETH Zürich und Akademie der Wissenschaften
A nyári aszályok, a szélsőséges hőmérséklet, a heves esőzések és árvizek, a csökkenő hó- és jégtakaró, az óceáni elsavasodás és felmelegedés, az egyre hevesebb trópusi ciklonok és a tengervízszint-emelkedés hatásának oroszlánrészét a fejlődő országok lakói érzik a bőrükön, noha ők maguk viszonylag kismértékben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz. Ez az egyenlőtlen viszony azok között, akik egyre inkább kiváltói a globális felmelegedésnek, és azok között, akik a klímaváltozás következményeit elszenvedik, a globális igazságtalanságok elmérgesedéséhez vezet.
Mely állítások vonatkoznak az ipari, és melyek a fejlődő országokra?
Hiányoznak a szükséges források az árvíz elleni védelem megépítéséhez.
Helyes válasz: Fejlődő országok
Ezen országok közül sok GDP-jének akár 5-10%-át is felemésztené az emelkedő tengerszinthez való alkalmazkodás.
Helyes válasz: Fejlődő országok
A globális energiafelhasználás 80%-a itt megy végbe, mely energia nagy részét fosszilis energiahordozók felhasználásával állítják elő, melyeknek égése során CO2 szabadul fel.
Helyes válasz: Ipari országok
Az egy évre jutó erdőirtás nagy része ezekben az országokban történik.
Helyes válasz: Fejlődő országok
A kevesebb csapadék miatt a trópusi esőerdők részben szavannákká alakulnak ezeken a területeken.
Helyes válasz: Fejlődő országok
A világ lakosságának kevesebb mint 20%-a lakik ezekben az országokban, akik viszont a 20. századi CO2-kibocsátás több mint felét okozták.
Helyes válasz: Ipari országok
Az évi több mint 100 kg-nyi fejenkénti átlagos húsfogyasztás csak nagyüzemi termelési feltételekkel elégíthető ki, amelyek során hatalmas mennyiségű metánkibocsátás keletkezik.
Helyes válasz: Ipari országok
60 millió embert fenyeget az egyre emelkedő tengerszint. Az emelkedés komoly vízellátási gondokhoz vezet, mivel emelkedik a talajvíz sókoncentrációja és pusztulnak az élőhelyek.
Helyes válasz: Fejlődő országok
Ezekben az országokban a klímaváltozás hatásai egyre inkább életveszélyes méreteket öltenek.
Helyes válasz: Fejlődő országok
A mezőgazdasági termelést, melyből a legszegényebb emberek 75%-a él, jobban sújtják az aszályok, a heves esőzések és a talajerózió. A FAO szerint ezen országok területének 11%-a veszélyeztetett.
Helyes válasz: Fejlődő országok
Átlagosan minden második embernek van autója.
Helyes válasz: Ipari országok
Természeti katasztrófák esetén csekély a kormánytámogatás, s szinte senki nincs biztosítva ellenük.
Helyes válasz: Fejlődő országok
Nagy a vízfogyasztás.
Helyes válasz: Ipari országok
Az éghajlatváltozás, például az árvizek, tornádók vagy a rossz termés károsultjai állami segélyekre számíthatnak, amelyek biztosítják megélhetésüket.
Helyes válasz: Ipari országok
Jobban fenyeget az éhínség, mivel az éghajlatváltozás miatt a trópusi és szubtrópusi területeken rosszabbodnak a mezőgazdasági termelés feltételei.
Helyes válasz: Fejlődő országok
Itt 100-szor nagyobb annak az esélye, hogy az embert valamilyen természeti katasztrófa sújtja.
Helyes válasz: Fejlődő országok
Megfelelő rendszerek megléte biztosítja az időben való előrejelzést és figyelmeztetést.
Helyes válasz: Ipari országok
Akár 20-szor több üvegházhatású gázkibocsátás termelődik itt a fűtés, világítás, közlekedés és árutermelés révén, mint amennyit a Föld hosszú távon el tud viselni.
Helyes válasz: Ipari országok
Az alacsonyabb szintű egészségügyi ellátás miatt nagyobb a veszélye, hogy a lakosok járványos hasmenést vagy kolerát kapnak az árvizes időszakokban.
Helyes válasz: Fejlődő országok
A kezdeti jelek ellenére a globális felmelegedés hatásai még közel sem bontakoztak ki.
Helyes válasz: Ipari országok
Természeti katasztrófák esetén kevés a segélyhely és nincsenek kellően hatékony előrejelző rendszerek.
Helyes válasz: Fejlődő országok
A mezőgazdaságnak akár a hasznára is válhat a hosszabb termésidő és a magasabb hőmérséklet.
Helyes válasz: Ipari országok
Egyre többet sújtja őket az egyre komolyabb vízhiány, mivel nincs elég pénz a hatékony vízgazdálkodáshoz szükséges technológia és infrastruktúra kiépítéséhez.
Helyes válasz: Fejlődő országok
Ezek az országok egyre inkább élelmiszer-behozatalra szorulnak, állami költségvetésüket pedig exportkiesés sújtja.
Helyes válasz: Fejlődő országok
A világ lakosságának mintegy 1/7-e a globális CO2-kibocsátás mindössze kb. 3%-át termeli itt.
Helyes válasz: Fejlődő országok
Az időjárási katasztrófák okozta elhalálozások 2/3-a ezekben az országokban következik be.
Helyes válasz: Fejlődő országok
A klímaváltozás következményeinek 75-80%-át ők viselik.
Knoke, Irene 2009: Die Armen tragen der Reichen Last. Auswirkungen des Klimawandels auf die Entwicklungsländer. Südwind e.V., Siegburg.
Omphalius, Ruth–Azakli, Monika 2008: Klimawandel. Arena Verlag GmbH, Würzburg.
Kiegel, Heidrun 2012: Globales Lernen „Klima & Klimawandel”. BVK Buch Verlag Kempen GmbH, Kempen.
Immel, Karl-Albrecht–Tränkle, Klaus 2011: Aktenzeichen Armut. Globalisierung in Texten und Grafiken. Peter Hammer Verlag, Wuppertal.
Deutsche Gesellschaft für die Vereinten Nationen e.V. 2009: Den Klimawandel bekämpfen: Menschliche Solidarität in einer geteilten Welt. Eine Zusammenfassung des Berichts der Vereinten Nationen über die menschliche Entwicklung 2007/2008 für junge Leute.
