Emberi jogok
Ez a modul az emberi jogokról szól; részletezi a különféle emberi jogokat és elmondja, hogyan védhetjük meg őket.
Eltérő emberi jogok?
Az emberi jogokkal kapcsolatban gyakran halljuk, hogy az emberi jogok történetében három generációt különböztetnek meg. Azért hívják őket „generációknak”, mert ebben az időrendi sorrendben vezették be őket. Megjelenésük, legalábbis bizonyos mértékig, levezethető a történelmi valóságból – egyértelmű például, hogy a munkásjogok csak azután jelenhettek meg, hogy először létrejött a munkásosztály.
Ezzel a fogalommal kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy ezek közül a „generációk” közül még egyik sem „zárult le”. Korántsem. Az új generációk a régebbiekre épülnek, de a korábbi generációk még ugyanúgy érvényesek, tovább élnek.
3. generáció – szolidaritási jogok | 2. generáció – egyenjogúság | 1. generáció – szabadságjogok |
---|---|---|
A 20. század második felében fogalmazták meg őket, habár az Emberek és Népek Jogainak Afrikai Chartája kivételével nem foglalták bele őket egyik kötelező érvényű [dfn]emberi jogi szerződésbe[/dfn] sem, mivel gyakran úgy tekintenek rájuk, hogy sérthetik a nemzetállamok önrendelkezését. | A 19. század válasza az iparosodás korában bekövetkező tömeges szegénységre, a fokozódó egyenlőtlenségekre (kinyílik az agrárolló) és az ebből fakadó munkásjogi szükségletekre. | A 18. századra vezethetők vissza. |
Kollektív jogok | Szociális, gazdasági és kulturális jogok | Polgári és politikai jogok |
Ezek az emberi jogok már túlmutatnak a szolidaritáson alapuló polgári és szociális jogokon. A társadalom, illetve az egyes népek, pl. a kisebbségek kollektív jogait hangsúlyozzák. | A jogoknak ez a generációja az ipari forradalom nyomán létrejött helyzetre reagált – a tömeges szegénységre és a növekvő társadalmi különbségekre. Ezek a jogok feljogosítják az egyént, hogy védelmet kérjen és kapjon az államtól, ha valamely harmadik fél (pl. magáncégek) ezeket a jogokat megsérti, s egyúttal megfelelő intézkedésre kötelezik a kormányokat, ami a társadalom általános szociális állapotának javulását eredményezi. | Ezeknek a jogoknak az a céljuk, hogy megvédjék az egyént attól, hogy az állam beavatkozzon az életükbe, s ezáltal meghatározzák hatalom és egyén viszonyát. |