Emberi jogok

Nemzetközi védelmi mechanizmusok

Általánosságban véve háromféle nemzetközi jogvédő mechanizmust különböztetünk meg, amelyek közül csak néhánnyal élhetnek közvetlenül a polgárok:

• 

  Forrás

  panaszok

  Az egyszerű állampolgár számára valószínűleg a legegyszerűbb módszer jogai védelmében az, ha panaszt emel. Ezeket a panaszokat országos és nemzetközi szinten egyaránt be lehet nyújtani.

  Országos szinten az ombudsman – azaz az alapvető jogok biztosa – hivatalában tehetsz panaszt. Ez egy független intézmény, mely állampolgári jogaidat hivatott védeni abban az esetben, ha az államigazgatási testületek és egyéb köztestületek tevékenységük vagy döntéshozásuk során, vagy éppen mulasztásuk folytán törvénytelenül jártak el, és emiatt sérültek a jogaid. A törvényileg szabályozott esetekben az ombudsman felelősségre vonhatja a köztestületekben eljáró személyeket, ha megsértették valamely jogi vagy magánszemély alapvető emberi jogát. Az állami intézményeknek és testületeknek minden tekintetben együtt kell működniük az alapvető jogok biztosával és segíteniük kell munkáját.

  Ha országos szinten nem sikerül jogorvoslatot találni ügyedre, még panaszt nyújthatsz be nemzetközi szinten is. Habár az ilyen szinten hozott döntésnek nincs törvényileg kötelező hatálya, még mindig van azért valamennyi következménye, és hozzájárulhat az ügy megoldásához. Azonban nem szabad elfelejtened, hogy csak olyan esetekben élhetsz panasszal, amelyekre érvényesek azok a jogorvoslati eszközök és egyezmények, amelyeket az országod aláírt. Magyarország elfogadta és aláírta az összes fontosabb ilyen egyezményt. Ezek listáját a könyvtárban találod, azoknak a testületeknek a listájával együtt, amelyekhez panaszoddal fordulhatsz, ideértve az ENSZ Emberi Jogi Bizottságát vagy a Faji Diszkrimináció Kiküszöbölését Célzó Bizottságot.

  További információ

  UN Human Rights Committee
  a Faji Diszkrimináció Kiküszöbölését Célzó Bizottság
  az alapvető jogok biztosa hivatalának honlapja.
  

• bírósági ügyek

  Szász Barna, aki ugyanolyan állampolgár, mint te, egy civilszervezet segítségével feljelentést tett ismeretlen elkövető ellen, egyben panaszt nyújtott be rendőri intézkedés elmulasztása miatt. Szász Barnát a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a panaszeljárásban. Az ügy tárgyalása még folyamatban van. Az emberi jogok védelmi mechanizmusainak az államra nézve kötelező érvényű döntéshozatali fórumai a nemzetközi bíróságok. Ezekhez csak azután lehet fordulni, ha az országos szintű bíróságok már a legfelsőbb fokon is döntést hoztak az ügyben (ha meg akarod védeni jogaidat, mindig ezen a szinten kell kezdened). Az Európa Tanács tagállamainak polgárai számára egy általános bíróság áll rendelkezésre emberi jogi ügyekben: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága Franciaországban.

  Ez a bíróság az Európa Tanács (nem az EU) egyik szerve, és egyének, állampolgári csoportok, civilszervezetek vagy államok által, államok ellen benyújtott emberi jogi ügyekkel foglalkozik. Működése az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményen alapul. Ítéletei jogilag kötelező érvényűek az egyezményt jóváhagyó országok számára. Azaz ítéletei kötelező érvényűek az Európa Tanács 47 tagországa – köztük Oroszország, a kaukázusi országok és Ukrajna (kivéve Belaruszt) – számára.

  Néhány fontosabb ügy

  A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog: Salduz kontra Törökország (2008. november 27.)

  A folyamodványt benyújtó panaszt tett amiatt, mert nem engedték neki, hogy előzetes letartóztatása alatt ügyvédhez forduljon, s mert nem tájékoztatták a főügyész Semmítőszékhez benyújtott végső perbeszédének tartalmáról. A Bíróság megállapította, hogy a 6. cikk (a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog) sérült, és hangsúlyozta, hogy az ügyvédi segítséghez való hozzáférést már a gyanúsított legelső rendőri kihallgatásánál is biztosítani kell ahhoz, hogy a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog „ténylegesen és hatékonyan” megvalósulhasson.

  Szólásszabadság: Sunday Times kontra Egyesült Királyság (no. 1) (1979. április 26.)

  Az ügy azzal foglalkozott, hogy a Sunday Times c. újságnak megtiltották, hogy híreket közöljön a terhesség alatt thalidomidot szedő anyáktól súlyos születési rendellenességgel született gyermekek szülei által indított polgári perének eredményeiről. A Bíróság megállapította, hogy a 10. cikk (a véleménynyilvánítás szabadsága) sérült; ez volt az első ítélet, amely a sajtó véleménynyilvánítási és tájékoztatási szabadságával foglalkozott.

  Források

  Forrás: http://human-rights-convention.org/the-main-judgments/
  
  Az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar vonatkozású ítéletei:
  
  2008. július: Magyarországot elmarasztalta az EJEB a szólásszabadság megsértése miatt, mert az Vajnai Attila, a Magyarországi Munkáspárt 2006 alelnöke ellen büntetőeljárást indított a vörös csillag viselése miatt.
  2008. július: Daróczy Tibornénak 3000 euró kártérítést ítéltek meg, mert „elfogadhatatlan merevséggel” 50 éve viselt nevének megváltoztatására kényszerítették.
  2009. május: Kenedi János nyert a magyar állam ellen az állampárti titkosszolgálati iratokhoz való szabad hozzáférés megtagadása miatt kezdeményezett perben.
  2010. május: Kiss Alajos nyert a magyar állam ellen a 2006-os országgyűlési választásokkal kapcsolatos perben, amelyben sérelmezte, hogy (az Alkotmány alapján) őt szavazójogától megfosztották.
  2010. május: 12 000 eurós erkölcsi kártérítést kell fizetnie Magyarországnak Engel Zoltán elítéltnek megalázó bánásmód miatt.
  2011. február: 8500 euró kártérítést kell Magyarországnak fizetnie egy férfinak jogtalan fogva tartás miatt.
  2011. június: Embertelen fogva tartási körülmények és megalázó bánásmód miatt 6000 eurót köteles a magyar állam fizetni Csüllög Zsigmond elítéltnek.
  2011 június: Több mint tízezer euró jóvátételt és közel négyezer euró perköltséget kell fizetnie a magyar államnak annak a koccanásos balesetet okozó férfinak, akit 2006-ban Siófokon előállításakor bántalmaztak a rendőrök, az ügyészség pedig nem volt hajlandó vizsgálatot indítani.
  2011. július: Uj Pétert, az Index volt főszerkesztőjét megalapozatlanul ítélték el Magyarországon becsületsértés miatt, amikor erősen negatív véleményt hangoztatott a Tokaj Kereskedőház egyik termékéről. A bíróság kötelezte a magyar államot, hogy fizessen Uj Péternek 3580 eurót az üggyel kapcsolatos költségei megtérítésére.
  2011. július: Magyarország megszegte a gyerekek védelméről szóló kötelezettségét egy jogtalanul Magyarországra hozott kislány ügyében. A magyar állam 32.000 euró kártérítést köteles fizetni az elrabolt kislány Franciaországban élő apjának.
  
  Forrás:
  http://hu.wikipedia.org/wiki/Emberi_Jogok_Eur%C3%B3pai_B%C3%ADr%C3%B3s%C3%A1ga#Magyar_vonatkoz.C3.A1s.C3.BA_.C3.ADt.C3.A9letei
  

  Akik folyamodványt szeretnének benyújtani, azok az Európa Tanács honlapján, az Emberi Jogok Európai Bírósága oldalon az Applicants menüpont alatt magyarul is letölthető kérelmezői űrlapot kell kitölteniük. Ehhez az összes tagország nyelvén található kitöltési tájékoztató. Szükség esetén léteznek olyan civil- és egyéb szervezetek, intézmények, amelyek segítenek a panasz megfelelő benyújtásában. A legfontosabb azonban, hogy először a hazai bíróságokon próbálj érvényt szerezni jogaidnak.

  A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán kívül bizonyos ügyeket a hágai Nemzetközi Bíróságon is be lehet nyújtani. A bíróságot azért hozták létre, hogy speciálisan emberiség elleni és háborús bűntettekkel, valamint népirtással kapcsolatos ügyekkel foglalkozzon. Jugoszlávia volt elnöke, Szlobodan Milosevics ellen is itt folyt per a koszovói albánok ellen elkövetett népirtás miatt.

  További információ

  További információ:
  Emberi Jogok Európai Bírósága
  Nemzetközi Bíróságon
  

• jelentéstételi eljárások

  Általában kétféle jelentést szoktak készíteni. Maguk az országok elkészítik hivatalos jelentéseiket, amelyek azonban nem kellőképp kritikusak, illetve nem feltétlenül felelnek meg a valóságnak. Ezért léteznek ún. „árnyékjelentések” is, amelyeket a civil társadalom képviselői, különböző nem kormányzati szervezetek, kutatóintézetek és civil egyesületek készítenek.

  Vannak konkrét jogorvoslati szervek, amelyeknek rendszeresen jelentést kell készíteniük, ilyenek például az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága, mely az ENSZ A gyermekek jogairól szóló egyezményén alapszik, vagy A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó bizottság, mely egyebek mellett az ENSZ Nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményén alapul. Miután a jelentések elkészülnek, a megfelelő testületek intézkednek.