Kritikai gondolkodás
Ez a modul elmagyarázza, hogyan kell kritikus módon gondolkodni, feltárni a rejtett összefüggéseket és a sorok között olvasni.
Hogyan olvassunk újságot
A média külön kategóriát képvisel a források között. Általában a komolyabb sajtótermékeket szavahihetőbbeknek tekintjük, mint a bulvárlapokat, amelyek gyakran csak szenzációkat közölnek és eltúlozzák a valóságot.
Fontos különbséget tennünk a tudósítás és a publicisztika műfajai között. A tudósítás érzelmektől mentes, rövid, pontos, és valós és/vagy ismeretlen eseményekről közöl információt. A publicisztikai műfajok összefüggéseket, kapcsolatokat keresnek, következtetéseket vonnak le, feltételezéseket és érveket közölnek. A hírek, tudósítások objektíven kellene hogy tájékoztassanak, míg a publicisztikában helye van az újságírói véleménynek is. Ezután már az olvasó döntheti el, hogy azonosul-e a publicisztikai végeredménnyel, vagy sem.
Noha a sajtóhíreknek érzelemtől menteseknek kellene lenniük, gyakran hiányzik belőlük a tárgyilagosság. Az újságírók ezt különféle fogásokkal tudják elérni. Néha két szakértőt is idéznek, akik hasonló véleményen vannak, az ellenkező oldalról viszont nem kérdeznek meg senkit. Ezáltal tudatosan (vagy önkéntelenül) tényként tálalnak bizonyos véleményeket, s így csak részinformációt közölnek.
Ha egy újságíró tényekkel operál, de nem jelöli meg forrásukat, a kritikus olvasó felszisszen. Ez még nem azt jelenti, hogy az újságíró kitalálta volna a tényeket, de az olvasónak lehetőséget kell adni arra, hogy leellenőrizhesse az információt.
A sajtóügynökségek elfogultsága tetten érhető például a nem megfelelő szóválasztásban is. A sajtóügynökségeknek semleges nyelvezetet kell használniuk. Nem szabad túl kifejező szavakat alkalmazniuk, mert azok érzelmileg telítettek, és a cikk egész hangvételét, s így az információtartalmát is befolyásolhatják. Az olvasó úgy érheti tetten az újságíró szubjektív hangvételét, ha megnézi, milyen jelzőket és határozókat használ.
Példa:
Az ügyes rendőrök elfogtak négy betörőt. Magyarázat: A mondatban az „ügyes” jelző szubjektív. Abból, hogy a rendőrök elfogtak négy betörőt, még nem következik, hogy ügyesek is. Lehet, hogy korábban 20 másik betörőt már futni hagytak.