Társadalmi nemek közötti egyenlőség

Ez a modul kifejti a társadalmi nemek kérdését és a nemi szerepek társadalmi megvalósulását

A társadalmi nemek közötti egyenlőtlenség okai

A férfi és a női mivoltra nem egyenlőképp tekintenek a nyugati társadalomban.

Ha valaki lebecsüli valamelyik nemet (általában a női nemet), vagy mindent elutasít, ha az nem felel meg a nőiségről vagy a férfi mivoltról alkotott sztereotip elképzeléseinek, azt szexizmusnak nevezzük.

A rasszizmushoz hasonlóan a szexizmus is az intolerancia megnyilvánulása. Ugyanakkor azonban, míg a rasszizmus azt jelenti, hogy egyes embereket a származásuk vagy a fajuk miatt becsülünk le, szexizmus az, amikor valakit a neme miatt értékelünk kevesebbre.

Nem mindig szokták nyíltan hangoztatni, hogy a féri és a női mivolt nem egyenértékű. Gyakoribb, hogy az emberi mivoltot a férfi mivolttal azonosítják – ez a norma, míg a női mivolt ebből ki van zárva, vagy csupán egyfajta mellékes szerepre van kárhoztatva. Ha belelapozunk a könyveinkbe, azt fogjuk tapasztalni, hogy az embereket ábrázoló képeken férfiak szerepelnek. Az emberiséget legfőképp ők jelenítik meg (pontosabban az egészséges fehér férfiak – ha az emberiséget mint olyat ábrázolják, szemüvegesek például nem szoktak szerepelni a képeken).

Hagyományos gender sztereotípiák

Nőies Férfias
Nem agresszív.
Függő.
Könnyen befolyásolható.
Engedelmes.
Passzív.
Otthon-központú.
Érzelmileg könnyen sebezhető.
Határozatlan.
Beszédes.
Szelíd.
Fogékony mások érzéseire.
Nagyon vágyik a biztonságra.
Sokat sír.
Érzelmes.
Verbális.
Kedves.
Tapintatos.
Gondoskodó.
Agresszív.
Független.
Nehezen befolyásolható.
Domináns.
Aktív.
A külvilág felé forduló.
Érzelmileg nem könnyen sebezhető.
Határozott.
Szűkszavú.
Kemény.
Kevésbé fogékony mások érzéseire.
Kevésbé vágyik a biztonságra.
Ritkán sír.
Logikus.
Analitikus.
Kegyetlen.
Nyers.
Nem gondoskodó.

A nemekkel kapcsolatos szigorúan körülhatárolt és leszűkítő elvárások és normák jelentik a nemek közötti diszkrimináció alapját, de a sztereotípiákban is benne vannak – feltételezik és szükségszerűen megkövetelik azokat. Korlátok közé szorítják a férfiakat és a nőket, leszűkítik az önmegvalósítás lehetőségeit és szabadságát, az egyén érdeklődésének és képességeinek kibontakozását. Ha ezek a korlátok nem lazulnak fel, az egyén önmagáról alkotott képének kivetítésére nincs lehetőség, azt nem lehet bátorítani.

Jól szemlélteti ezt a megkülönböztetést, amikor gyerekeket kérdeznek meg arról, milyennek gondolják a „tipikus férfit” és a „tipikus nőt”:

Lány vélemények: Fiú vélemények:
(14 éves) Nő: elegáns, méltóságteljes, érzékeny, ügyes
Férfi: harcias (agresszív), dinamikus, leleményes
(13 éves) Férfi: macsó, öntelt
Nő: odaadó, pletykás
A férfiak gyakran fekszenek le nőkkel, s amikor a nő egy idő után rájön, hogy terhes, és közli a férfival, a férfi otthagyja és keres magának másikat! A nők gyakran elcsábítják a férfiakat, s amikor a nő rájön, hogy terhes, ráfogja a férfira, hogy ő ejtette teherbe.
(12 éves) Nő: legfőképp takarít és főz; háztartási munkát végez
Férfi: pénzt keres, munkába jár, kocsit javít, ha valami elromlik, megjavítja, tévét néz, sört iszik, újságot olvas
(11 éves) Férfi: kocsmába jár, újságot olvas, tévét néz
Nő: főz, mos, panaszkodik, gyereket szül

Források

Bosá, 2002

Gondolatébresztő kérdések

  • A fenti válaszokban a gyerekek mivel vádolják a nőket és a férfiakat?
  • Hogyan lehet kialakítani egy egyenrangú, partnerségen alapuló kapcsolatot?
  • Egy egyenrangú kapcsolatban hogyan vesznek részt a felek a döntések meghozatalában?
  • Milyen veszélyeket hordoz egy olyan kapcsolat, amely a gyerekek válaszaiból kirajzolódó nő- és férfiképen alapul?
  • Ha párkapcsolati tanácsadó volnál, mit tanácsolnál egy olyan, válságban lévő párnak, ahol az egyik fél a konzultációk alkalmával hasonló nézeteket hangoztat?