Társadalmi nemek közötti egyenlőség

A feminista mozgalom második hulláma elsősorban a huszadik század hatvanas-hetvenes éveinek politikai mozgalmaihoz kapcsolódott. Az európai baloldali diáktüntetések, az amerikai háborúellenes mozgalom, valamint az etnikai és kulturális kisebbségek egyenlő jogaiért harcoló mozgalmak kontextusában bontakozott ki. Ezek az elemek magában a feminista mozgalomban is megtalálhatók, amely elkezdett elágazni: a feministák konkrétabb célokat fogalmaztak meg, a „fekete”, a „leszbikus” és a „posztkoloniális” feminizmus területén. Sok addigi követelés mellett, amelyek még a feminizmus első hulláma óta fennálltak (politikai és gazdasági egyenlőség, egyenlő fizetés, hozzáférés a fizetett munkához és az oktatáshoz), a második hullám a modern korból következő újabb célkitűzéseket fogalmazott meg. Ezek többek között a reprodukciós önrendelkezési jog, házasságon belüli egyenlőség, a nemi alapú erőszak megszüntetése, a nem heteroszexuálisok egyenjogúsága stb. Elméleti szempontból a feminizmus második hulláma sokat tett a fentebb már bemutatott gender-elméletek kidolgozásáért.

További információk a feminizmus második hullámáról: suite101.com; www.nokert.hu

Gloria Steinem

Amerikai második hullámos feminista, újságíró, társadalmi és politikai aktivista, aki a 60-as évek végén és a 70-es években országos ismertségre tett szert a nők felszabadítási mozgalmának vezetőjeként és sajtószóvivőjeként. A New York magazin rovatvezetője és az Ms. magazin társalapítója volt. 1969-ben cikket írt „A Fekete hatalom után a Nők felszabadítása” címmel, amely az abortuszhoz való jog támogatása mellett feminista vezetőként meghozta számára az országos ismertséget. Steinem más jelentős feministákat is bevont, így a gyermekegészségügy úttörőjével, Dorothy Pitman Hughes-zal és az Országos Fekete Feminista Szervezet alapítójával, Margaret Sloan-Hunterrel járta az országot. 1970-ben Gloria Steinem kiállt az egyenlő jogokra vonatkozó alkotmánymódosítás mellett, s a Szenátusban erről tartott szenvedélyes beszédével valamint az egyenlőség utópiájáról a Time magazinban írott esszéjével („Mi lenne, ha a nők győznének”) a nőmozgalom vezetőjeként alapozta meg hírnevét. Steinem Jane Fondával és Robin Morgannel közösen megalapította a Nők Médiaközpontját, amelynek célja, hogy érdekképviselettel, média- és vezetői kurzusokkal, valamint eredeti tartalmak létrehozásával segítse a nőket abban, hogy hallathassák a hangjukat a médiában.