A globális nevelésről
A globális nevelés napjaink általános oktatásának nyitott, előkészítő és sokrétű formája.
Mobiltelefonunkat Kínában gyártják, amerikai zenét hallgatunk, a foci, amit nézünk, pakisztáni, legjobb barátunk Chiléből származik, a farmerunkat Törökországban varrták össze, alapanyagai azonban a világ különböző részeiről, több ezer kilométerről érkeztek: a globális politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és ökológiai fejlődés eredményei jelentősen befolyásolják mindennapjainkat, megváltoztatják a világról alkotott képünket és életmódunkat. Ezek a globális fejlemények sokrétű kapcsolatok és tapasztalatok előtt nyitják meg az utat, ám az ilyen kapcsolatok bonyolultsága egyfajta bizonytalanságérzetet és önvédelmi reakciókat is kiválthat.
Mindezek fényében a globális nevelés szerepe létfontosságú az oktatásban; tudást, szakértelmet és értékeket közvetít, és segíti egyéni tájékozódásunkat a folyton változó életkörülmények között. Ha felismerjük, hogy életkörülményeink globális szinten hatnak és összefüggenek, az segít abban, hogy egy felelősségteljesebb, cselekvő életet élhessünk.
(Austrian Strategy Group Global Learning 2009)
Mit jelent a globális nevelés?
„A globális nevelés egy olyan képzési forma, amely rányitja az emberek szemét és gondolkodását a világ valóságaira, és ezáltal arra készteti őket, hogy egy igazságosabb és egyenlőbb világot építsenek, amelyben minden ember jogai érvényesülnek”.
Maastricht Global Education Declaration, 2002
- Nevelési irányzatként a globális nevelés egy pedagógiailag adekvát választ kíván adni egyre komplexebb világunk és a kialakulóban lévő globális társadalom kihívásaira.
- A globális nevelés tudást közvetít a világról, rávilágít a világméretű összefüggésekre, és a fenntartható fejlődés szempontjából felelősségteljes cselekvésre bátorít.
- A globális tanulás a személyes fejlődésre és a társadalmi nevelésre helyezi a hangsúlyt, a globalitás kontextusában.
- A globális tanulás és nevelés egy pedagógiai irányzat, amely többek között a fejlesztéspolitika, a fenntartható fejlődés, az emberi jogok és a béke kérdéseinek oktatását, valamint kultúra- és vallásközi ismeretek átadását célozza. (Austrian Strategy Group Global Learning 2009)
- A globális tanulás révén az emberek elsajátíthatják azt a tudást, hozzáértést, értékrendet és magatartást, amely egy igazságos és fenntartható világ megteremtéséhez kell, ahol mindenkinek joga van megvalósítani a benne rejlő képességeket és lehetőségeket. (North-South-Centre of the Council of Europe 2008: 20)
Témák
A globális politikai, gazdasági, társadalmi, ökológiai és kulturális összefüggések megkövetelik, hogy szerves egészként tekintsünk a világra, s a tanítást és a tanulást is ehhez igazítsuk.
A globális nevelés tartalma az „egy világ” fogalmán alapul, miközben elismeri a sokféleséget, az egyenlőtlenségeket és a különbségeket. A tartalmi kérdések kiválasztása és kialakítása során is ez érvényesült. A globális nevelés tananyaga napjaink kulcskérdéseivel foglalkozik, azaz mindenekelőtt a világban tapasztalható társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségekkel, az emberekkel és népekkel szembeni strukturális erőszakkal, az ökológiai fenyegetéssel. Eközben elemzi az okokat, feltárja a várható következményeket és számba veszi a közbelépés lehetőségeit.
Elvileg szinte minden oktatási tananyag tartalma felfogható globális kontextusban, s így fontos lehet a globális nevelésben. Ezért nincs értelme szigorú tematikát kiadni. A globális nevelésben minden kérdést több oldalról is megvilágítjuk, és az eltérő érdeklődésből fakadó szempontokra is rámutatunk.
(Austrian Strategy Group Global Learning 2009: 7)
Oktatáselméleti kérdések
A globális nevelés fejlődésében a kezdetektől nagyon fontos volt az oktatási folyamatok felépülésének kérdése. A globális nevelés a tanulók részvételét célozza. Ennek legfontosabb szempontjai a következők:
- Az oktatási folyamatnak a tanulók élő tapasztalatából és szükségleteiből kell kiindulnia, és az életük szempontjából relevánsnak kell lennie. A programokat ezért a tanulók érdeklődéséhez és tapasztalataihoz igazodva kell megtervezni és kidolgozni.
- Az oktatási folyamatnak a tanulók tapasztalatai köré kell szerveződnie. A globális nevelésnek lehetőséget kell adnia a tanulóknak az önreflexióra, értékrendjük, nézeteik, előítéleteik és sztereotípiáik felülvizsgálatára. Célzottan tudatosítania kell bennük napjaink olyan feszültségforrásait, mint a fokozott bizonytalanság, az ellentmondások, az iránymutatás hiánya, és azon képességek fejlesztését kell céloznia, melyek révén megbirkózhatnak ezekkel a feszültségekkel.
- Az itt tárgyalt kérdések komplexitása olyan módszereket kíván, amelyek megfelelően mutatják be ezeket a témákat. Ezért a kérdések több tudományterületet érintő és integráló bemutatása egy megfelelő megközelítés a globális nevelésben.
- A globális nevelés egy sor különböző módszert igényel, és lehetőséget kínál a tanulóknak nézőpontjuk megváltoztatására. A globális nevelés egy olyan tanulási folyamatot bátorít, amely résztvevő, kreatív, párbeszéden és együttműködésen alapul és demokratikus.
- A globális nevelés arra törekszik, hogy a tanulás kognitív, érzelmi és társadalmi dimenzióját összekapcsolja.
(Austrian Strategy Group Global Learning 2009: 7–8)
Az Európai Tanács Észak–Déli Központjának globális nevelési irányelvei (2008: 31) hasznos alapkövetelményeket fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy az oktatási folyamatok hogyan épüljenek fel ahhoz, hogy a globális nevelés céljait szolgálják. A globális nevelés módszerei többek között:
- összhangban állnak a tartalommal
- nem „oktatnak”, hanem nevelnek
- tudatosabb gondolkodásra ösztönöznek
- rámutatnak, hogy mindenki felelős
- emberi értékeken alapulnak
- fejlesztik a kritikai gondolkodást
- összekapcsolják a lokális és a globális szintet
- előmozdítják az emberi értékeket.