Szójegyzék

A honlapunkon használt kifejezések és meghatározások listája.

Ipari országok
#1
Az ipari országok közé tartozik az ENSZ besorolása szerint Észak-Amerika, Európa, Japán, Ausztrália és Új-Zéland. Ezek az országok fejlett gazdasági rendszerrel rendelkeznek, és ezért magas egy főre jutó jövedelem és fejlett technológia jellemzi őket. Míg a múltban a hozzáadott értéket termelő iparnak óriási szerepe volt a bruttó nemzeti jövedelem alakulásában, mára a legfontosabb tényező egyre inkább a szolgáltató szektor aránya lett.
Források:
wirtschaftslexikon.gabler.de
Fejlődő országok
#2
Az ipari országokhoz képest a fejlődő országok gazdaságilag elmaradottak. Ezekben az országokban a lakosság nagy része a szegénységi küszöb alatt éli az életét, az egy főre jutó jövedelem és a termelékenység alacsony, a munkanélküliség viszont magas. További lényeges jellemzők az infrastruktúra hiánya, az alacsony iskolázottság és az elsődleges szektor (mezőgazdaság, állattartás, halászat) túlsúlya a gazdasági össztermelésben.
Források:
wirtschaftslexikon.gabler.de
Globális gazdaság
#3
A világgazdaság kifejezés nemzetközi gazdasági viszonyokat és a nemzetközi kereskedelem során kialakuló kapcsolatokat jelent, továbbá különböző gazdaságok közötti tőke- és munkaerőmozgásokat. Erről részletesebb információt a globális gazdaság modulban olvashatsz.
Források:
wirtschaftslexikon.gabler.de
Alacsony bérszínvonalú országok
#4
A multinacionális cégek egyre inkább ezekbe az országokba telepítik termelésüket. Az alacsony bérszínvonalú országok olyan országok, amelyek gazdasági ereje nagyrészt az alacsony bérű munkásokon alapszik. Ezeket az országokat ezenkívül alacsony iskolázottság, magas munkanélküliség és a megfelelő munkakörülmények hiánya jellemzi. A szakszervezetek általában be vannak tiltva ezekben az országokban, s általában tilos a sztrájk, és a környezetvédelem sem szabályozott.
Források:
Globalizáció és munkapiac
wigbit.voegb.at
Multinacionális vállalatok
#5
Gyakran emlegetik őket röviden csak multikként, s hívják őket globális szereplőknek is. Ezek olyan cégek, amelyek a székhelyük országának határain kívül, más országokban is tevékenykednek, ott termelnek vagy beruháznak. Pénzügyi erejük időnként még egyes országokét is túlszárnyalja, s a világkereskedelem mintegy egyharmadát uralják. Gyakran bírálják őket amiatt, hogy hatalmuk és pozíciójuk révén politikai döntéseket befolyásolnak. Az is előfordulhat, hogy hatást gyakorolnak például a környezet- vagy a fogyasztóvédelem szabályozására.
Források:
www.wiwiwiki.net
www.wikipedia.org
Civil vagy társadalmi (nem kormányzati) szervezetek (NGO-k)
#6
A civil szervezetek civil társadalmi érdekcsoportok. Ezek a „nem kormányzati”, azaz „államtól független” szervezetek főként a fejlesztéspolitika, a humanitárius tevékenységek, a környezetvédelem és az emberi jogok szabályozása terén tevékenykednek. Alapvetően tagdíjakból és adományokból tartják fenn magukat, de gyakran állami támogatásoktól is függnek.
Források:
wirtschaftslexikon.gabler.de/
www.wikipedia.org
Gazdagsági olló
#7
Ez alatt a kifejezés alatt azt értjük, hogy a javak nem egyenletesen oszlanak el: a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, a szegények pedig így egyre szegényebbek. Ez a helyzet előállhat egy országon belül és nemzetközi viszonylatban is. Az anyagi gazdagság fokmérője a bruttó hazai termék (GDP) vagy az egy főre jutó jövedelem. Az egyenlőtlen jövedelemmegoszlás egy országon belül a Gini-együtthatóval is mérhető.
Források:
www.bpb.de
www.vimentis.ch/
Az erőforrások felhasználása
#8
A természeti erőforrásokat általában megújuló és nem megújuló energiahordozókra szokás felosztani. Az utóbbiak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, a megújuló erőforrások (pl. hal, erdők, víz) azonban, ha nem zsákmányolják ki őket túlzott mértékben, képesek megújulni. A nem megújuló erőforrások közé tartoznak a hagyományos fűtő- és üzemanyagok, például a kőolaj, a szén és a földgáz, valamint az ásványkincsek. Az erőforrások felhasználása az utóbbi időben hihetetlen módon felgyorsult, s az ebből fakadó hiány konfliktusokhoz és zavargásokhoz vezethet.
Források:
www.wikipedia.org
Liberalizáció
#9
A liberalizáció gazdasági kontextusban azt jelenti, hogy a külkereskedelemben feloldják a korlátozásokat, például csökkentik a vámokat, a mennyiségi korlátozásokat vagy más kereskedelmi korlátozásokat és a piac szabályozását célzó kormányintézkedéseket.
Források:
wirtschaftslexikon.gabler.de
Kereskedelmi Világszervezet (WTO, World Trade Organisation)
#10
A Kereskedelmi Világszervezet az ENSZ egyik szervezete, amely 1995-ben alakult, és Genfben székel. 2013-ban a WTO-nak 159 tagországa volt. Ez a szervezet szabályozza a világkereskedelmet és a gazdasági viszonyokat, és közvetítőként lép fel két ország vitás ügyeiben. A WTO célja, hogy megszüntesse a kereskedelmi korlátokat és biztosítsa az áruk, nyersanyagok és szolgáltatások teljesen szabad mozgását.
Források:
www.wto.org
Nemzetközi Valutaalap (IMF, International Monetary Fund)
#11
Az IMF egy ENSZ-ügynökség, amelyet 1994-ben alapítottak, székhelye pedig Washingtonban található. A jelenlegi 188 tagállam szavazati joga attól függ, hogy mekkora a globális tőkéből való részesedésük. Az IMF legfontosabb küldetése, hogy a kormányok együttműködése révén előmozdítsa a nemzetközi kereskedelmet. A szervezet negatív fizetési mérleg esetén ellenőrzi a pénzügyi politikát, megszünteti a kereskedelmi korlátokat és hiteleket folyósít.
Források:
www.imf.org
Humán fejlettségi mutató (HDI, Human Development Index)
#12
Az „emberi fejlettségi mutatót" az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) dolgozta ki. Elsősorban az egyes országok fejlettségi szintjének meghatározására használják. A HDI három mutatóból áll: születéskor várható élettartam, iskolázottsági szint, ami az oktatásban töltött várható és átlagos időszak években kifejezve, valamint életszínvonal, amelyet a valós vásárlóerőben mért egy főre jutó jövedelem jelöl (bruttó nemzeti jövedelem). A HDI értéke minden ország esetében 0 és 1 között mozog. Az alacsony HDI-jű országokat „szegénynek", míg a magas HDI-jűeket „gazdagnak" szokták nevezni.
Források:
www.bpb.de
Világpiaci ár
#13
A világpiaci ár egy külkereskedelemben használt fogalom, amely azt mondja meg, mennyibe kerül az adott termék a világpiacon. Ezt többek között a rendelkezésre álló készletek határozzák meg, de befolyásolja a spekuláció is. A világpiaci árak közvetlenül befolyásolják egy ország vagy vállalat versenyképességét. Ha egy ország csak néhány nyersanyag előállítására korlátozza termelését, mint a gyapot vagy a kávé, függővé válik a világpiaci ártól, különösen az árcsökkenések időszakában.
Források:
wirtschaftslexikon.gabler.de
Márka
#14
A márka egy cég védjegye, amely megkülönbözteti az adott termékeket vagy szolgáltatásokat más gyártókéitól vagy szolgáltatókéitól. Ez alapján a fogyasztó képet alkothat arról, honnan, milyen forrásból származnak ezek a termékek vagy szolgáltatások. A reklámozásban a márkákat bizonyos életstílushoz társítják, és mint ilyenek, marketingeszközként használhatók. Gyakran több márka ugyanahhoz a céghez tartozik, azt az illúziót keltve, mintha több cégről lenne szó, noha végül ugyanaz az egy vállalat termeli rajtuk a hasznot. Ilyen példák a Milka, a Nivea és az Oral-B.
Források:
www.patentamt.at
Szabad kereskedelem
#15
A szabad kereskedelem kifejezés az áruk és szolgáltatások kereskedelmi korlátozások, vámok, illetve ki- és behozatali korlátok nélküli nemzetközi forgalmát jelenti. Egyes közgazdasági elméletek szerint a szabadkereskedelmi csere folyamata magasabb életszínvonalat és jómódot eredményez a nemzetgazdaságokban. A szabad kereskedelem nem feltétlenül jelent méltányos kereskedelmet.
Források:
www.bpb.de
Protekcionizmus
#16
A protekcionizmus a szabad kereskedelem ellentéte, és a védelem szó latin megfelelőjéből, a protekcióból ered. A külföldi szállítók hátrányos helyzetbe kerülnek a kereskedelmi korlátok bevezetése révén, a hazai piac védelme érdekében. Ilyen korlátok lehetnek például a tilalmak, vámok, kereskedelmi feltételek, állami támogatások vagy az importvolumen korlátozása.
Források:
www.bpb.de
Bruttó haza termék (GDP, Gross Domestic Product)
#17
A GDP a legfontosabb adat, amelyet egy nemzetgazdaság teljesítményének értékelésénél használnak. Az egy év alatt egy nemzetgazdaság által előállított összes termék értékét jelenti. Az olyan egyenlőtlenségek, mint a szegények és gazdagok közti egyre növekvő szakadék nem olvashatók ki belőle.
Források:
www.bpb.de
Méltányos kereskedelem
#18
A méltányos kereskedelem egy ellenőrzött kereskedelmi forma, amelyben a termelőknek egy előzetesen megállapodott minimum árat fizetnek, amely a világpiaci ár fölött van. Az emberekkel és a természettel való fenntartható és tisztességes viszony a méltányos kereskedelem alapfilozófiája. Lényegi elemei továbbá a hosszú távú szerződések, a gyermekmunka tilalma, a közvetítők kiiktatása, valamint a munkások átfogó védelme és társadalombiztosítása. A Transfair nevű címkék mellett vannak kereskedelmi szervezeteik is, például a GEPA, amelyek méltányos kereskedelemből származó termékeket értékesítenek.
Források:
www.fairtrade.net
Világpolgárok
#19
A világpolgároknak egyenlő jogaik vannak, s mindenki egyformán értékes tagja a közösségnek, amely az egész emberiséget felöleli. A nemzetállam fogalma és a nemzethez tartozás eszméje itt nem játszik akkora szerepet.
Források:
www.duden.de
Fejlesztés
#20
A fejlesztés folyamata, mind a fejlesztő, mind a fejlődő ország szempontjából.
Modernitás
#21
Gazdasági értelemben a „modernitás” az iparosítást (az ipar előtérbe kerülése a mezőgazdasággal szemben), az urbanizációt (a vidékhez képest egyre több ember él városokban) és a technológia széleskörű alkalmazását jelenti, a gazdaság minden területén. Másoknak azonban a fogalom inkább a kulturális szokások megszűnését, a természeti környezet rombolását és az életminőség romlását juttatja eszébe.
Szegénység
#22
Az az állapot, amikor az emberek táplálékra, ruházkodásra és menedékre irányuló alapvető létszükségletei nincsenek kielégítve.
Adományozó
#23
Különösen jótékonysági, humanitárius vagy fejlesztési célra adományt adó személy vagy intézmény.
Kedvezményezett
#24
A humanitárius vagy fejlesztési kezdeményezések végeredményét felhasználó személyek vagy közösségek.
A legalsó milliárd
#25
Paul Collier legalsó millárdja 58 országot foglal magában, melyek együttes népessége 980 millió embert jelent (2006-os becslés).
Paternalizmus
#26
Olyan viselkedés, amely felsőbbrendűséget sugároz.
Segítségnyújtás (humanitárius segély)
#27
Életmentést, a szenvedés csökkentését és az emberi méltóság megőrzését és megvédését szolgáló tevékenység, vészhelyzetek alatt és után. Ez egy sürgős és átmeneti „elsősegélynyújtás”, az ember okozta vagy természeti katasztrófák miatti közvetlen szenvedés enyhítésére. A segítségnyújtás célja a közvetlen vészhelyzet elhárítása, a „szabadesés” megállítása. A segítségnyújtás egyik fontos eleme a sokszor anyagi segély, amit a kedvezményezett nem tudna magától előteremteni.
Rehabilitáció
#28
A korábbi (válság előtti) állapotok visszaállítását célzó tevékenység. A vészhelyzet elhárítását követően veszi kezdetét. Inkább az együttműködés játszik benne szerepet, mint a segélyezés.
Fejlesztési együttműködés
#29
ez egy kölcsönös tanulási folyamat tapasztalatcserével, amely minden résztvevőre hatással van – az adományozókra és a kedvezményezettekre egyaránt.
Millenniumi Fejlesztési Célok (MFC-k)
#30
Az a nyolc cél, amelynek 2015-ig történő megvalósításában mind a 191 ENSZ-tagállam megállapodott. Az ENSZ 2000 szeptemberében aláírt Millenniumi Nyilatkozatában a világ vezetői elkötelezték magukat arra, hogy felveszik a harcot a szegénység, az éhínség, a betegség, az írástudatlanság, a környezet pusztulása és a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés ellen. Az MFC-k ennek a nyilatkozatnak a gyümölcsei; mindegyik cél konkrét célkitűzéseket és mutatókat foglal magában.
Források:
www.unmillenniumproject.org
Jogellentét
#31
Ugyanazon vagy eltérő emberi jogok ütközése, függetlenül attól, hogy ez ugyanazon jogalany vagy különböző jogalanyok jogait érinti-e. Erre számos példa akad. Ha például két ember életveszélybe kerül, és csak egyikük kaphat egészségügyi kezelést, az illető élethez való joga mások ugyanezen jogával ütközik. Vagy éhínség idején is ütköznek a jogok, amikor csak egyvalaki gabonapadlása van tele, de sokan éheznek a környéken – a gabonapadlás tulajdonosának joga ütközik a környékbeliek jogaival.
Források:
law.unh.edu
Gyermekjogok
#32
A gyermekjogok a gyermekek emberi jogai, különös tekintettel a kiskorúak számára biztosítandó különleges védelemhez és gondoskodáshoz való jogra. De idetartozik a mindkét szülővel való kapcsolattartás joga, az emberi identitáshoz, valamint az ételhez, az általános szintű, államilag finanszírozott oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, illetve a gyermek korának és fejlődésének megfelelő büntetőtörvényekhez való alapvető jogok, továbbá a gyermek állampolgári jogainak egyenlő védelme, a gyermek faja, neme, szexuális irányultsága, nemi identitása, származása, vallása, fogyatékossága, bőrszíne, nemzetisége és egyéb jellemzői miatti hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség.
Források:
www.wikipedia.org
Rabszolgaság
#33
A rabszolgaság egy olyan rendszer, amelyben az embereket tulajdonnak tekintik és áruként adják-veszik, illetve kényszermunkára fogják. A rabszolgákat rabul ejtésük, megvásárlásuk vagy születésük pillanatától akaratuk ellenére fogva tarthatják, és megfoszthatják a szabad mozgáshoz, a munkamegtagadáshoz és a munka ellenszolgáltatásához való joguktól.
Források:
www.wikipedia.org
Az emberi jogok védelmének eszközei
#34
Az emberi jogok védelmének nemzetközi eszközei olyan megállapodások és egyéb nemzetközi dokumentumok, amelyek a nemzetközi emberi jogokra vonatkozó törvényekkel és általában e jogok védelmével foglalkoznak. Két csoportba sorolhatók: nyilatkozatok, amelyeket olyan testületek fogadnak el, mint az ENSZ Közgyűlés, amelyek törvényileg nem kötelező érvényűek, habár politikailag igen, tehát egyfajta puha törvényekként értelmezhetőek; és az egyezmények, amelyek törvényileg kötelező érvényűek és a nemzetközi jog hatálya alá esnek. Idővel a nemzetközi megállapodások, sőt még a nyilatkozatok is a nemzetközi szokásjog szintjére emelkedhetnek.
Források:
www.wikipedia.org
Emberi jogi testületek
#35
Az emberi jogi testületek olyan szervezetek vagy intézmények, amelyeket a nemzetközi emberi jogi megállapodások keretében hoztak létre, s amelyeket gyakran arra hatalmaznak fel, hogy kísérjék figyelemmel, vajon a részes államok betartják-e vállalt kötelezettségeiket.
Európa Tanács
#36
Az Európa Tanács egy nemzetközi szervezet, mely az európai államok közötti együttműködést szorgalmazza a jogi normák, az emberi jogok, a demokratikus fejlődés, a törvényhozás és a kulturális együttműködés terén. 1949-ben alapították, jelenleg 47 tagállama van, melyek 800 millió polgárt képviselnek. Az ET az Európai Uniótól (EU) teljesen független testület, mely utóbbinak 28 tagállama van. Az EU-tól eltérően az Európa Tanács nem hozhat kötelező érvényű törvényeket. A két szervezetnek azonban vannak közös szimbólumai, ilyenek a zászló és a himnusz.
Források:
www.wikipedia.org
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa
#37
Az emberi jogi biztos egy független és pártatlan intézmény a strasbourgi székhelyű Európa Tanácson belül, melynek az emberi jogokkal kapcsolatos szemléletmód alakítása és e jogok tagállamokkal való betartatása a feladata.
Források:
www.wikipedia.org
Alkotmány
#38
Az alkotmány egy sor alapvető elv vagy meghonosodott precedens, amelyek alapján egy állam vagy egy szervezet működik. Ezek a szabályok építik fel, azaz alkotják az adott jogi személyt. Az alkotmány gyakran magában foglalja az emberi jogok védelmére vonatkozó törvényeket is.
Források:
www.wikipedia.org
Koncepciós per vagy kirakatper
#39
A koncepciós per (vagy kirakatper) olyan per, melyet egy előre megtervezett (általában politikai) koncepció szerint folytatnak le. A koncepciós pereken belül megkülönböztethetünk konstruált pereket, amikor a vád hamis bizonyítékokon alapul. Másik fajtája a tendenciózus per. Ez esetben jogszabály- vagy törvénysértés történik. A koncepciós perek egyik fajtája az ún. „kirakatper” vagy „látványper”. Az ilyen perek kitervelői azért biztosítanak előre tervezetten irányított tömegnyilvánosságot, mert az ilyen perek általában nem a vádlott, hanem bizonyos politikai vagy kisebbségi csoportok ellen irányulnak. Az ilyen pereket többnyire diktatúrákban rendezik meg, jelentős nyilvánossággal (bár előfordultak demokráciákban is), s céljuk a társadalom különböző rétegeinek elrettentése és megfélemlítése vagy megsemmisítése.
Források:
www.wikipedia.org
Demokrácia
#40
A demokrácia olyan politikai rendszer, amely a népnek a közügyekben való részvételére épül. Más megfogalmazás szerint: népuralom, egyenjogúság; az a politikai rendszer, melyben a népé a hatalom. A demokrácia fogalma a történelem folyamán sokat változott, sokan sokféle módon értelmezték. Egyes mai szerzők világossá teszik, hogy „olyan kategóriáról van szó, amely felbukkanásakor egy szűk körű politikai praxist jelölt, és inkább teoretikus használat jellemezte”; csak mára vált egy „mindent jelölő fogalommá”, amely „a politikai és társadalmi organizáció minden rendszerének tulajdonképpeni ideális” körülírása.
Források:
www.wikipedia.org
Bennszülött népek
#41
A bennszülött népek olyan népek, amelyek a nemzetközi vagy nemzeti törvénykezés meghatározása szerint bizonyos sajátos jogokkal rendelkeznek, egy konkrét területhez fűződő történelmi kötődésük, illetve a lakosság más, gyakran politikailag domináns csoportjaitól őket megkülönböztető kulturális vagy történelmi másságuk miatt.
Források:
www.wikipedia.org
Emberi méltóság
#42
Minden embert megillet egy sajátos rang: az emberi méltóság, mely alapján minden ember követelheti az e rangnak kijáró tiszteletet, tehát emberi méltóságának elismerését. A személyhez fűződő jogok védik ezt az emberi méltóságot, és szankcionálják azt, aki nem adja meg a minimális tiszteletet, elismerést a másik embernek, amely emberi mivoltánál fogva megilleti.
Források:
www.wikipedia.org
Munkajog
#43
A munkajog (vagy alkalmazási jog) közvetít a munkások (alkalmazottak), munkáltatók, szakszervezetek és a kormány közötti kapcsolatban.
Források:
www.wikipedia.org
Kollektív jogok
#44
Ezek a szolidaritáson alapuló emberi jogok a polgári és szociális jogok felett állnak. A társadalom vagy egyes népek, pl. kisebbségek kollektív jogait hangsúlyozzák.
Szociális jogok, gazdasági jogok, kulturális jogok
#45
A jogok e generációja az ipari forradalom által teremtett helyzetre – az egyre terjedő szegénységre és társadalmi egyenlőtlenségekre – reagált. Ezek a jogok lehetővé teszik, hogy az állampolgárok védelmet kapjanak az államtól, ha valamely harmadik fél (pl. a magánszektor) korlátozza e jogokat, illetve arra kötelezik a kormányokat, hogy intézkedéseikkel javítsák a társadalom egészének szociális helyzetét.
Polgári és politikai jogok
#46
E jogok célja, hogy védjék az egyént az életükbe való állami beavatkozás esetén, s ily módon a hatalom és az állampolgárok közötti kapcsolatot határozzák meg.
Társadalmi és politikai aktivizmus
#47
Az aktivizmus a társadalmi, politikai, gazdasági és környezeti változás vagy állandóság előmozdítását, megakadályozását vagy irányítását szolgáló erőfeszítéseket jelenti. A kifejezés a konfliktus egy békés formájára utal. Az aktivizmus különböző formái az újságoknak vagy politikusoknak címzett levelek írásától a politikai kampányok szervezésén és a gazdasági aktivizmuson (bojkottokon, bizonyos vállalkozások támogatásán) át a tüntetésekig, utcai felvonulásokig, sztrájkokig, ülő- és éhségsztrájkokig terjednek. Manapság a közösségi médiumok sokszor igen fontos szerepet játszanak az aktivizmusban.
Források:
www.wikipedia.org
Pro bono publico
#48
A pro bono publico egy latin kifejezés (jelentése: „a köz javára”), és azt a szakmai munkát jelöli, amelyet valaki önkéntesen, fizetés nélkül vagy csökkentett fizetségért végez, a köz szolgálatára. Ez igen gyakori a jogi szakmában, de az építészet, a marketing, az orvostudomány, a technológia, a stratégiai tanácsadás területén sem ritka. A pro bono szolgálat a hagyományos önkénteskedéssel ellentétben szakemberek szaktudását használja fel olyan emberek megsegítésére, akik ezt egyébként nem tudnák megfizetni.
Források:
www.wikipedia.org
Az emberi jogok közvédője / ombudsmanja
#49
Az ombudsmant vagy közvédőt általában a kormány vagy a parlament nevezi ki, de jelentős függetlenséget biztosít neki. Feladata a köz érdekeinek képviselete, a jogsértés vagy helytelen ügykezelés esetén érkezett panaszok kivizsgálása révén.
Források:
www.wikipedia.org
Nemzetközi bíróság
#50
A hágai Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice – ICJ, franciául Cour internationale de Justice) az ENSZ elsődleges bírói szerve. Székhelye Hollandiában, a hágai Béke Palotában van. A Bíróság ügyei szerteágazóak, fő feladata az államok által elé tárt jogviták eldöntése jogilag kötelező ítélettel, illetve a megfelelően felhatalmazott nemzetközi szervezetek, ügynökségek és az ENSZ Közgyűlés által elé küldött jogi kérdésekben kötelező érvénnyel nem bíró tanácsadó vélemények megalkotása.
Források:
www.wikipedia.org
„Árnyékjelentések”
#51
„Árnyékjelentések”: a civil társadalom, különféle civil szervezetek, „agytrösztök” (elemző-kutatóintézetek), civil szövetségek képviselői által készített jelentések, a kormányok hivatalos jelentéseinek kiegészítésére, melyek sokszor nem eléggé kritikusak. Ilyen szervezetek például az Amnesty International, a Human Rights Watch és mások.
Lobbizás és képviselet
#52
Az érdekképviselet egy egyén vagy egy csoport által kezdeményezett politikai folyamat, melynek célja a szakpolitika és a közügyek alakítása, a forráselosztó döntések befolyásolása a politikai, gazdasági és társadalmi rendszereken és intézményeken belül. A (gyakran lobbi csoportok által végzett) lobbizás az érdekképviselet egyik formája, amikor a törvényhozókat közvetlenül keresik meg egy témával kapcsolatban, s amely fontos szerepet játszik a modern politikában.
Források:
www.wikipedia.org
Előítélet
#53
Az előítéletek illogikus nézetek, melyek érzelmeken, tudatlanságon és az ismeretlentől való félelmen alapulnak, s amelyek megakadályozzák, hogy a dolgokat ésszerűen és világosan mérlegeljük, illetve gyakran a bizonyos társadalmi vagy etnikai csoportokkal szembeni gyűlöletet táplálják. Ezek negatív sztereotípiák.
Források:
Kritikai gondolkodás modul
Kritikai gondolkodás
#54
A kritikai gondolkodás azt jelenti, hogy felismerjük, ha egy érv gyenge, még akkor is, ha a saját véleményünket hivatott alátámasztani.
Logikailag hamis érvelés:
#55
A hamis érvelés olyan érvelés, amely elégtelen érveket használ. Egy érv akkor is lehet hamis, ha maga a következtetés helytálló.
Érvelés
#56
Az érvelés egy vagy több mondat, állítás vagy feltételezés, amelyek célja elmagyarázni, igazolni valamit vagy meggyőzni valamiről. Előtételekből és konklúzióból áll, s a konklúzió az előtételeken alapszik.
Előtételek és konklúzió
#57
Az előtételek olyan állítások, amelyek egy érvelés konklúzióját indokolják. A konklúzió egy állítás, amely az előtételeken alapszik, amelyek logikailag megmagyarázzák azt.
Tény
#58
A tény egy információ, amely bizonyítható és igazolható. Olyan információ is lehet továbbá, amely nem bizonyítékon, hanem társadalmi konszenzuson alapszik. Például tény, hogy egy centiméter 10 milliméterből áll, vagy hogy Budapest Magyarország fővárosa.
Hipotézis
#59
A hipotézis hasonló a feltételezéshez. Ez egy tudományosan megalapozott, de végérvényesen még nem bizonyított feltételezés. Tudományos munkákban gyakran találkozhatunk hipotézisekkel.
Vélemény
#60
A vélemény egy állítás, amelyet igaznak tekintünk. A nézőpontunktól, ízlésünktől, személyes tapasztalatunktól függ.
Feltételezés
#61
A feltételezés egy olyan állítás, amely lehet igaz is és hamis is. Az, amit mi személy szerint valószínűnek tartunk.
Állítás
#62
Az állítás objektív információt közöl, de nem próbál meggyőzni. Nem tartalmaz előtételeket és konklúziót.
Sztereotípiák
#63
A sztereotípiák hosszú távon bevésődött leegyszerűsítő képzetek emberekről, csoportokról vagy tevékenységekről. Nem feltétlenül negatívak, sőt, gyakran segítenek bennünket a tájékozódásban, pl. amikor egy fehérruhás embert látunk sztetoszkóppal, tudjuk, hogy orvos az illető. (Pedig színész is lehetne, nem?)
Elsődleges és másodlagos források
#64
Az elsődleges források eredeti források, ilyenek például az orvosi kutatások. Másodlagos forrás például egy összefoglaló újságcikk, amely egy orvosi kutatás eredményeit magyarázza el a nagyközönségnek egyszerű, közérthető nyelven. Az értelmezés, újrafogalmazás során könnyen keletkezhetnek félreértések, pontatlanságok. Az olvasó ezt szem előtt tartva óvatosan kezelje a másodlagos forrásból származó információkat.
Cselekvőképessé tétel
#65
Ezek az elvek és stratégiák az emberek és közösségek autonómiájának és önrendelkezésének növelését célozzák. A cél az, hogy az érintettek önellátóakká és eltökéltekké váljanak, és felelősséget vállaljnak a tetteikért. Ez történhet például tanácsadáson, oktatáson vagy képzésen keresztül, de a jogvédelem és a közös szervezeti struktúrák fejlesztésének támogatása révén is.
Források:
www.bmz.de
www.partizipation.at
Pöppelmeier, Eike (2007): Sozialraumorientierung als Ansatz in der Entwicklungszusammenarbeit, Hamburg: Diplomica Verlag GmbH
Gini-együtthatót
#66
A GINI-együtthatót egy olasz statisztikus, Corrado Gini fejlesztette ki, s az eloszlás mérésére szolgál. Az értéke 0 és 1 között változhat. A 0 érték egyenletes eloszlást jelent, s minél magasabb az együttható, annál egyenlőtlenebb az eloszlás. A GINI-együtthatót gyakran használják a javak és jövedelmek egy országon belüli megoszlásának érzékeltetésére.
Források:
www.wikipedia.org
Legkevésbé fejlett országok (Least Developed Countries, LDC)
#67
Azokat az országokat, amelyekben különösen alacsony az egy főre jutó jövedelem, alacsony a lakosság iskolázottsága, rossz az egészségügyi ellátás és gyenge a gazdaság, a legkevésbé fejlett országoknak nevezi az ENSZ. Összesen 49 ország tartozik a világ legszegényebb országai közé, ahol a világ lakosságának mintegy 12%-a él. Idetartozik 34 afrikai illetve 14 ázsiai és csendes-óceáni ország, valamint a karibi térségbeli Haiti.
Források:
http://www.unohrlls.org
www.wikipedia.org
Mikrohitelek
#68
A mikrohitelek olyan hitelek, amelyek csak kisebb pénzösszegre szólnak. A hagyományos bankokkal és pénzintézetekkel ellentétben a mikrohitel-programok és -intézetek eltekintenek az egyébként bevett biztosítéktól, s így tőkét tudnak biztosítani a szegényeknek is. A 70-es évektől kezdve egyre fontosabbakká váltak a fejlesztési együttműködéseken belül. A mikrohiteleket fontos eszköznek tekintik a szegénység enyhítésében, de ettől még nem szegénység elleni csodaszerek. Sőt, a mikrohitelek akár eladósodáshoz is vezethetnek, s nincsenek hatással a gazdasági makrostruktúrákra.
Források:
www.wikipedia.org
http://www.uni-heidelberg.de
Hivatalos fejlesztési támogatás (Official Development Assistance, ODA)
#69
Azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az OECD országok (Organization for Economic Cooperation and Development, azaz Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, idetartozik a legtöbb fejlett ipari ország) nyújtanak a gazdaságilag fejlődő országoknak vagy közvetlenül, vagy nemzetközi szervezeteken keresztül, hivatalos fejlesztési támogatásnak nevezik. Ez lehet pénzügyi, technikai vagy humán erőforrásbeli segítségnyújtás. Az ENSZ egyik célja az, hogy a fejlett ipari országok bruttó nemzeti bevételük 0,7%-át hivatalos fejlesztési támogatásra áldozzák.
Források:
www.oecd-ilibrary.org
http://www.bpb.de;
www.wikipedia.org
Részvétel
#70
A résztvevő fejlődés azt a folyamatot jelenti, melynek során az emberek aktívan és nagy mértékben részt vesznek az életüket érintő összes döntésben. Az érintetteknek a döntéshozásban és a megvalósításban való részvételét ma már a fejlesztési együttműködés nélkülözhetetlen elemének tartják.
Források:
www.partizipation.at
Jóléti állam
#71
Azokat az országokat nevezik így, amelyek számos olyan intézkedést és programot végrehajtanak, amelyek a lakosság társadalmi, anyagi és kulturális jólétét szolgálják. A polgárokat megvédik például a munkanélküliség, a betegségek és balesetek negatív következményeitől.
Források:
www.bpb.de
www.socialinfo.ch
Menekültstátus
#72
Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 14. paragrafusa értelmében minden embernek joga van a védelemhez (a menekültstátushoz) egy másik országban, ha saját országában üldöztetés fenyegeti származása, vallása, politikai meggyőződése, egy csoporthoz való tartozása stb. miatt.
Belső migráció
#73
Migráció az illető saját országán belül. Ennek ugyanolyan jelentős hatása lehet az egyén életére, mint a más országba való kivándorlásnak.
Harmadik állambeli vagy harmadik országbeli állampolgárok
#74
Nem EU-s állampolgárok, az EU-polgárok szemszögéből.
Transznacionalizmus
#75
Ez egy migrációs folyamat: a (transz)migránsok országhatárok feletti társadalmi teret hoznak létre. A társadalmi és a kulturális stb. orientáció nem egyetlen helyhez kötődik, hanem átnyúlhat az országhatárok felett.
Diaszpóra
#76
Ugyanolyan nemzetiségű vagy állampolgárságú egyének közössége külföldön, akik közös kultúrával rendelkeznek és hasonló életmódot folytatnak egy városrészen belül. Egy diaszpóra-közösség tagjai lehetnek transzmigránsok, de nem szükségszerűen azok.
Érdekképviselet
#77
Az érdekképviselet sokféle tevékenységet felölelhet, amelyet egy személy vagy szervezet végez, beleértve a médiakampányokat, közérdekű előadást, kutatások megrendelését és publikálását, közvélemény-kutatást, amicus curiae levél benyújtását a bírósághoz stb. A lobbizás (gyakran lobbi csoportok által) az érdekképviselet egyik formája, amikor közvetlenül fordulnak a törvényhozókhoz egy olyan témában, amely fontos a modern politikában.
Források:
www.wikipedia.org
Aktivizmus
#78
Az aktivizmus olyan törekvéseket jelent, amelyek célja társadalmi, politikai, gazdasági vagy környezeti változás vagy pangás elősegítése, megakadályozása vagy irányítása. A fogalom békés konfliktust takar.
Disszidens
#79
Az a személy, aki aktívan bírál egy fennálló doktrínát, politikát vagy intézményt.
Források:
www.wikipedia.org
Filantrópia (jótékonyság)
#80
A közjó érdekében tett magánkezdeményezések, melyek az életminőség javítását célozzák.
Közösségi kert
#81
Egy közösség vagy csoport tagjai által művelt földterület.
Nonprofit szervezet
#82
A többletbevételeket céljai megvalósítására használja, és nem osztja ki azokat osztalékként vagy nyereségként.
Alapítvány
#83
Az alapítvány egy jogi kategória, s olyan nonprofit szervezeteket jelöl, amelyek általában anyagi eszközökkel és segítséggel támogatnak más szervezeteket, vagy saját jótékonysági tevékenységeit finanszírozzák. Ez a fajta nonprofit szervezet eltér a magánalapítványtól, amelyet általában egy egyén vagy család alapít.
A nonprofit szektor
#84
A társadalmi tevékenység egy olyan szférája, amelyet nonprofit civil szervezetek végeznek. Harmadik szektornak is nevezik, utalva arra, hogy különbözik az állami és az üzleti szektortól. A civil szektor vagy társadalmi szektor is bevett elnevezések, melyek a civil társadalomhoz való kötődését hangsúlyozzák.
A nyilvánosság részvétele
#85
A nyilvánosság részvétele egy politikai elv vagy gyakorlat, amelyet jogként is elismerhetnek (a közügyek gyakorlásának joga). A nyilvánosság részvétele kifejezés azt az elvet és gyakorlatot jelenti, hogy az érintettek bekapcsolódásának az őket érintő ügyekbe.
Lobbizás
#86
A lobbizás a kapcsolatok kiépítését és fenntartását, negatív intézkedések hatásának kivédését, előnyök szerzését stb. szolgálja, szigorúan a törvényes keretek adta lehetőségek között. Törvénytelen formája a korrupció, illetve a megvesztegetés. A lobbi egy szakma, és egyben egy kommunikációs érdekérvényesítő eszköz is, szakemberei a lobbisták. A lobbisták általában egy cég vagy csoport, de leggyakrabban egy iparág érdekeit képviselve különböző lobbicsoportokba tömörülnek a nagyobb hatékonyság és az alacsonyabb egyéni költségek végett.
Civil társadalom
#87
A civil társadalom fogalmának a mai nyelvhasználatban több jelentése is van. Néha úgy tekintik, hogy magában foglalja a családi és a magánszférát is; a társadalom „harmadik szektoraként” is szoktak hivatkozni rá, szemben a kormányzati és az üzleti szektorral
Petíció
#88
A petíció egy hivatalos személynek címzett és több ember által aláírt dokumentum. A petíció lehet szóbeli is, s manapság az interneten is terjeszteni lehet.
Önkéntesség
#89
Az önkéntességet általában önzetlen cselekedetnek tekintik, melynek célja jót cselekedni vagy javítani az emberi élet minőségén. Cserébe növekedhet az önkéntes önbecsülése. Az egyénnek nem származik anyagi haszna az önkénteskedésből. Az önkéntesség közismerten hasznos a képességfejlesztés, a szocializáció és az élvezetes időtöltés szempontjából is.
Közvetlen akció
#90
Közvetlen akcióról akkor beszélünk, ha emberek egy csoportja olyan cselekvésre határozza el magát, melynek célja felhívni a figyelmet egy létező problémára, rámutatni az alternatívákra vagy rávilágítani egy társadalmi kérdés lehetséges megoldására. Ez lehet erőszakmentes és ritkábban erőszakos tett is, mely a résztvevők szemében kártékony személyeket, csoportokat vagy ingatlant céloz meg. Erőszakmentes közvetlen akció (más néven erőszakmentes ellenállás vagy polgári ellenállás) például az ülősztrájk, a munkabeszüntetés, a munkahelyfoglalás, a hacktivizmus stb., míg erőszakos közvetlen akció lehet pl. a politikai erőszak, a szabotázs, a tulajdonrombolás, a blokád, a támadás stb.
Demonstráció
#91
A demonstráció az aktivizmus egyik formája. Egy csoport vagy egyén olyan akciója, amikor saját (általában a többségtől eltérő) véleményének vagy külön követelésének ad hangot. Ez lehet politikai és/vagy gazdasági indíttatású, bizonyos előnyök megszerzésére törekvő megmozdulás vagy tüntetés. A szabadságjogokért rendezett tüntetés egy politikai demonstráció. A sztrájk is demonstráció, amikor a dolgozók követelésekkel állnak elő a munkaadójukkal szemben. A demonstráció egyik fajtája az utcai tüntetés, amikor egy tömeges csoport vagy csoportok akciót szerveznek valamely politikai vagy más ügy – valamely vélt vagy valós sérelem vagy társadalmi igazságtalanság – érdekében, általában tömeges, gyalogos felvonulás formájában, amely meghatározott helyen nagygyűléssel kezdődik vagy végződik, és ahol felkért szónokok beszélnek. A demonstráció valójában arról szól, hogy a képviselt vélemény fontos, hiszen az összegyűltek egész tömege képviseli. Többnyire annál sikeresebbnek tekintik, minél többen vesznek részt benne.
Talajerózió
#92
Ez bekövetkezhet egyrészt természetes okokból, vízfolyások és a szél tevékenysége folytán, másrészt emberek is okozhatják szántással, túllegeltetéssel és erdőirtással. E tevékenységek tulajdonképpen elhordják a talajrétegeket, ami bekövetkezhet egy vonal mentén, de akár teljes felszíneken is. A talajerózió következtében a föld értékes tápanyagai elvesznek, csökken a termőképessége, s végül már nem is terem meg rajta semmilyen kultúrnövény. A talajerózió mértéke a kimerülésétől a teljes talajpusztulásig terjed.
Források:
www.umweltlexikon-online.de
Globális hektár
#93
Az embereknek szükségük van földre, halászterületre, erdőre, valamint helyre az élelmiszertermeléshez, a hulladéklerakáshoz, az energiatermeléshez, a bányászathoz, az élettérhez és a közlekedéshez, csakúgy, mint az oxigéntermeléshez és a szén-dioxid megkötéséhez. A globális hektár egy mértékegység, mely az adott évben rendelkezésre álló biológiailag produktív terület átlagos termelékenységét méri. A bolygó biológiai kapacitását (eltartó képességét) számszerűsíti.
Források:
www.footprintnetwork.org
Generációk közti igazságosság
#94
A generációk közti és a generáción belüli igazságosság kifejezések főként a fenntarthatóságról folytatott vitákban használatosak. Ebben a kontextusban egy ökológiai szempontból fenntartható kapcsolatra utalnak a környezettel. Míg az előbbi fogalom elsősorban a jelenlegi és a jövőben generációk közti igazságosságra vonatkozik, a generáción belüli igazságosság a jelenleg élők közti igazságosságra utal.
Források:
www.energie-fakten.de
Földharácsolás
#95
A földszerzés modern formája révén kormányok vagy cégek hatalmas mezőgazdasági földterületeket szereznek külföldön, hogy ott export minőségű mezőgazdasági termékeket vagy bio üzemanyagot állítsanak elő. Ezt a módszert egyre több kritika éri, mivel ezeket a termékeket nem a helyi lakosság közvetlen élelmezésére szánják, s a hatalmas vízfelhasználás kedvezőtlenül hat a környező területekre. A fejlődő országokban élők többsége számára csak akkor lehet bármilyen intézkedés kedvező hatással, ha az a helyi lakosság beleegyezésével és közreműködésével történik.
Források:
www.fian.at
Monokultúra
#96
A mezőgazdaságban adott területen egyetlen fajta növény termesztését jelenti. Ez a rizs-, gyapot- és kávétermesztésre jellemző. A vállalkozók szempontjából a monokultúrás növénytermesztés azért lehet gazdaságosabb, mint a vegyes növénytermesztés, mert csak pár speciális gépre van szükség, illetve a vetőmag és a műtrágya is olcsóbb nagyobb mennyiségben. Ökológiailag azonban ez a módszer sokkal több hátránnyal jár, mint előnnyel: a hasznos szervezetek, például a földigiliszták eltűnnek, s az igénybevétel miatt a föld ásványianyag-tartalma kimerül, ezért állandó műtrágyázásra van szükség. Ezen felül az adott kultúrnövény is sokkal fogékonyabbá válik a betegségekre. Így még inkább megnő a növényvédőszer-felhasználás, ami végül terméskieséshez vezethet, mivel a nagyfokú szerhasználat a szerrel szembeni toleranciát eredményezhet.
Források:
www.helpster.de
Táplálkozási lánc
#97
A táplálkozók és táplálékok láncolatát táplálkozási láncolatnak nevezik. A lánc elejét a növények alkotják, melyek a fotoszintézis révén képesek saját táplálékukat előállítani. Ezek a növények táplálékul szolgálnak a láncolatban utánuk következő szervezetek számára. A láncolat végén a növényevő és húsevő állatok, valamint az ember található. Ha például a cápák kipusztulnának, számos tengeri élőlény egyensúlya kibillenne, néhányan komolyan elszaporodnának, aminek végül az egész ökoszisztéma kárát látná. Az ember gyártotta szennyezők (növényvédő szerek, műtrágyák, gázok stb.) is sok gondot okoznak, melyek lerakódnak a talajban, a vizekben és a növényekben. Ezek aztán bekerülnek a táplálkozási láncolatba, s végül eljutnak az emberig.
Források:
www.umad.de
www.biologie-schule.de
www.sharksavers.org
Zöld áram
#98
A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát ökológiai vagy zöld áramnak nevezzük. Ilyen energiaforrás a nap-, a szél-, a geotemikus energia, valamint a biomassza és a biogáz, valamint a kisebb vízierőművek által előállított vízenergia. Az atomenergiával, a szénnel, a földgázzal és a kőolajjal ellentétben a zöld áram egy fenntartható energiaforrás. A hulladékégetés és a nagy vízierőművek által termelt áram ökológiai szempontból megkérdőjelezhető, ezért ezek nem tartoznak a zöld áram kategóriájába.
Források:
www.wikipedia.org
Növényvédő szer
#99
A növényvédelem területén a növényvédő szer azoknak a vegyszereknek a gyűjtőfogalma, melyek távol tartják vagy elpusztítják a kórokozókat, gyomokat és kártékony rovarokat, vagy akadályozzák növekedésüket. Azért használják őket, hogy ezáltal lehetővé tegyék az intenzív gazdálkodást és fokozzák a terméshozamot. A növényvédő szerek kibillentik az ökoszisztéma egyensúlyát, s a rovar- és gombairtó szerek hatóanyag-maradékai egészségkárosító hatással vannak az emberre. A glifozát nevű növényvédő szer maradéka például átlagosan minden második európai vizeletében kimutatható, pedig ez a szer nagy valószínűséggel gátolja a szaporodást, az embrionális és magzati fejlődést, s ezen felül fokozza a rák veszélyét emberekben és állatokban egyaránt. A biogazdálkodásban általában tiltják a növényvédőszer-használatot.
Források:
www.wikipedia.org
www.tudatosvasarlo.hu/
Virtuális víz
#100
A kifejezést a brit John Anthony Allan alkotta, s a 90-es években terjedt el. A közvetlen vízhasználattal ellentétben ez azt a vizet jelenti, amely egy termék előállításához (az ültetéstől a betakarításon, gyártáson, szállításon át az elkészítésig) szükséges. Megkülönböztetünk zöld virtuális vizet (természetes talajvíz és csapadék), valamint kék virtuális víz (mesterséges öntözés) között. Az élelmiszer és egyéb mezőgazdasági termékek előállítása során keletkezik a legnagyobb globális vízlábnyom.
Források:
www.wizesblog.hu/
www.wwf.hu/
Vízkörforgás
#101
A vízkörforgás azzal veszi kezdetét, hogy a napsugárzás hatására elpárolog a víz az óceánokból, a talajból, a tavakból és a folyókból. A víz ezáltal a légkörbe kerül. Végül eső, jégeső vagy hó formájában visszahull a földfelszínre. A csapadék vagy beszivárog a talajban lévő talajvízbe, vagy pedig a folyókon keresztül belekerül a tavakba és tengerekbe, ahonnan ismét elpárolog. A levegőszennyezés miatt a légkörből káros anyagok kerülhetnek a vízbe, amely aztán a vízkörforgás révén visszakerül a földre. Ezek a savas esők jelentős károkat okoznak a környezetben (erdőpusztulás, az óceánok elsavasodása stb.).
Források:
www.wikipedia.org
www.wikipedia.org
Kibocsátáskereskedelem
#102
A kibocsátáskereskedelem azt jelenti, hogy egy előzetesen megállapított kvóta kerül kiosztásra, amely meghatározott mennyiségű üvegházhatású gáznak felel meg. Azoknak az országoknak, amelyek ennél többet bocsátanak ki, kvótát kell venniük, azok pedig, amelyek kevesebbet, eladhatják a többletkvótájukat. A kibocsátáskereskedelemben részt vevő országok kibocsátásának a kiotói jegyzőkönyvben megállapított értékekhez képesti eltéréseiről, valamint az EU-n belüli, vállalatok közti kibocsátáskereskedelem értékeiről is nyilvántartást kell vezetni. A cél az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése, szigorú értékhatárok nélkül. A gyakorlatban azonban nagyon nehéz megvalósítani a kibocsátás maradéktalan ellenőrzését.
Források:
Latif, Mojib (2007): Bringen wir das Klima aus dem Takt? Hintergründe und Prognosen. Frankfurt/M.: Fischer Taschenbuch
Omphalius, Ruth/Azakli, Monika (2008):Klimawandel. Würzburg: Arena Verlag GmbH
Schüppel, Katrin (2007): Klimawandel und Klimaschutz. Informationen, Hintergründe, Diskussionsanregungen. Mülheim an der Ruhr: Verlag an der Ruhr
http://www.bpb.de
http://oe1.orf.at
http://www.wikipedia.org
Fosszilis energiaforrások
#103
Idetartozik például a szén, a kőolaj, a földgáz és a tőzeg. Ezek évmilliók alatt keletkeztek, az állati tetemek oszlása során keletkezett anyagokból, és fedezik a fejlett világ energiaszükségletének nagy részét. A fosszilis energiaforrások nem termelődnek újra, ezért korlátozott energiaforrások. A fosszilis energiaforrások energiatermelés céljából való elégetése az ember által termelt szén-dioxid legfőbb forrása.
Források:
Latif, Mojib (2007): Bringen wir das Klima aus dem Takt? Hintergründe und Prognosen. Frankfurt/M.: Fischer Taschenbuch
Omphalius, Ruth/Azakli, Monika (2008):Klimawandel. Würzburg: Arena Verlag GmbH
Schüppel, Katrin (2007): Klimawandel und Klimaschutz. Informationen, Hintergründe, Diskussionsanregungen. Mülheim an der Ruhr: Verlag an der Ruhr
http://www.bpb.de
http://oe1.orf.at
http://www.wikipedia.org
Fordulópontok
#104
Ezek olyan jelenségek, amelyek egy meghatározott pont után öngerjesztővé teszik az éghajlatváltozást, amennyiben nem sikerül csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ezáltal lelassítanunk a hőmérsékletemelkedést. Például minél alacsonyabbak lesznek a grönlandi jéghegyek, annál gyorsabban elolvadnak. Ha elolvad a jég, kevesebb napfény verődik vissza, s a Föld még jobban felmelegszik. A tajgák és a tundrák permafroszt talajában hatalmas mennyiségű metán van megkötve. Ha ezek kiolvadnak, az éghajlatot melegítő gázok kiszabadulnak, és a Föld még inkább felmelegszik.
Források:
Latif, Mojib (2007): Bringen wir das Klima aus dem Takt? Hintergründe und Prognosen. Frankfurt/M.: Fischer Taschenbuch
Omphalius, Ruth/Azakli, Monika (2008):Klimawandel. Würzburg: Arena Verlag GmbH
Schüppel, Katrin (2007): Klimawandel und Klimaschutz. Informationen, Hintergründe, Diskussionsanregungen. Mülheim an der Ruhr: Verlag an der Ruhr
http://www.bpb.de
http://oe1.orf.at
http://www.wikipedia.org
Kiotói Jegyzőkönyv
#105
A Kiotói Jegyzőkönyvet, mely nevét a Japánban tartott Kiotói Konferenciáról kapta, 1997-ben fogadták el, amely aztán 2005-ben lépett életbe, és arra kötelezi a részt vevő országokat, hogy csökkentsék éves üvegházhatású gázkibocsátásukat. Az egyes országok számára megállapított követelmények eltérőek, amelyek főként gazdasági fejlettségüktől függnek. E megállapodás hatása azonban vitatott, mivel nincsenek benne szankciók, továbbá az USA, a világ egyik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója, mindeddig nem volt hajlandó ratifikálni.
Források:
Latif, Mojib (2007): Bringen wir das Klima aus dem Takt? Hintergründe und Prognosen. Frankfurt/M.: Fischer Taschenbuch
Omphalius, Ruth/Azakli, Monika (2008):Klimawandel. Würzburg: Arena Verlag GmbH
Schüppel, Katrin (2007): Klimawandel und Klimaschutz. Informationen, Hintergründe, Diskussionsanregungen. Mülheim an der Ruhr: Verlag an der Ruhr
http://www.bpb.de
http://oe1.orf.at
http://www.wikipedia.org
Növekvő gazdaságú ország
#106
Nincsenek arra nézve általánosan elfogadott, mérhető és érvényes normák, hogy egy ország mikor számít növekvő gazdaságú országnak. A leggyakrabban azonban a fejlődő, de iparosodó országokra használják ezt a kifejezést. Ennek megítélésében a szociális fejlődés indikátorai messze nem olyan fontosak, mint a gazdaságiak. Brazíliát, Kínát és Indiát gyakran nevezik növekvő gazdaságú országnak.
Források:
Latif, Mojib (2007): Bringen wir das Klima aus dem Takt? Hintergründe und Prognosen. Frankfurt/M.: Fischer Taschenbuch
Omphalius, Ruth/Azakli, Monika (2008):Klimawandel. Würzburg: Arena Verlag GmbH
Schüppel, Katrin (2007): Klimawandel und Klimaschutz. Informationen, Hintergründe, Diskussionsanregungen. Mülheim an der Ruhr: Verlag an der Ruhr
http://www.bpb.de
http://oe1.orf.at
http://www.wikipedia.org
Üvegházhatás
#107
A természetes üvegházhatás során a szén-dioxid és egyéb gázok megakadályozzák, hogy a földfelszínt elérő napsugárzás teljes mértékben visszaverődjön az űrbe. Ezt a mechanizmust azért nevezik üvegházhatásnak, mert az üvegházak üvege is pontosan így működik. Ez a jelenség teszi lehetővé a Földön az életet, mivel nélküle túlságosan hideg lenne. Ehhez a hatáshoz hozzáadódik az ember által termelt üvegházhatású gázkibocsátás, ami miatt a földi átlaghőmérséklet növekszik.
Források:
Latif, Mojib (2007): Bringen wir das Klima aus dem Takt? Hintergründe und Prognosen. Frankfurt/M.: Fischer Taschenbuch
Omphalius, Ruth/Azakli, Monika (2008):Klimawandel. Würzburg: Arena Verlag GmbH
Schüppel, Katrin (2007): Klimawandel und Klimaschutz. Informationen, Hintergründe, Diskussionsanregungen. Mülheim an der Ruhr: Verlag an der Ruhr
http://www.bpb.de
http://oe1.orf.at
http://www.wikipedia.org
Üvegházhatású gázkibocsátás
#108
Ez olyan gázok termelődését jelenti, amelyek megkötik a visszaverődő napsugárzást, és így melegen tartják a földfelszínt. 30 üvegházhatású gáz létezik, melyek közül a legfontosabbak a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és a fluortartalmú gázok. Ezek a gázok egyrészt különböző hatásfokkal kötik meg a hőenergiát, másrészt eltérő ideig maradnak a légkörben.
Források:
Latif, Mojib (2007): Bringen wir das Klima aus dem Takt? Hintergründe und Prognosen. Frankfurt/M.: Fischer Taschenbuch
Omphalius, Ruth/Azakli, Monika (2008):Klimawandel. Würzburg: Arena Verlag GmbH
Schüppel, Katrin (2007): Klimawandel und Klimaschutz. Informationen, Hintergründe, Diskussionsanregungen. Mülheim an der Ruhr: Verlag an der Ruhr
http://www.bpb.de
http://oe1.orf.at
http://www.wikipedia.org
Környezeti menekültek
#109
Valakit akkor tekintünk környezeti menekültnek, ha az éghajlatváltozás vagy valamilyen természeti katasztrófa folytán kénytelen elhagyni a lakhelyét. A kifejezés először az ENSZ 1985-ös környezetvédelmi programjában bukkant fel. Noha a környezeti menekültek száma nő, a genfi egyezmény (még) nem ismeri el, hogy a környezetrombolás miatt is el lehet menekülni.
Források:
Latif, Mojib (2007): Bringen wir das Klima aus dem Takt? Hintergründe und Prognosen. Frankfurt/M.: Fischer Taschenbuch
Omphalius, Ruth/Azakli, Monika (2008):Klimawandel. Würzburg: Arena Verlag GmbH
Schüppel, Katrin (2007): Klimawandel und Klimaschutz. Informationen, Hintergründe, Diskussionsanregungen. Mülheim an der Ruhr: Verlag an der Ruhr
www.bpb.de
oe1.orf.at
www.wikipedia.org
Globális Klímabizottság (IPCC)
#110
Az éghajlatváltozást vizsgáló kormányközi bizottságot – az IPCC-t, vagy más néven globális klímabizottságot –,1988-ban alapította az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO). Az IPCC legfőbb feladata, hogy felmérje a globális felmelegedés veszélyeit, és kidolgozza az elkerüléséhez és kezeléséhez szükséges stratégiákat, illetve megismertesse ezeket a stratégiákat a döntéshozókkal. Az ötödik értékelő jelentés várhatóan 2014-ben készül el.
Források:
Latif, Mojib (2007): Bringen wir das Klima aus dem Takt? Hintergründe und Prognosen. Frankfurt/M.: Fischer Taschenbuch
Omphalius, Ruth/Azakli, Monika (2008):Klimawandel. Würzburg: Arena Verlag GmbH
Schüppel, Katrin (2007): Klimawandel und Klimaschutz. Informationen, Hintergründe, Diskussionsanregungen. Mülheim an der Ruhr: Verlag an der Ruhr
http://www.bpb.de
http://oe1.orf.at
http://www.wikipedia.org
2 fokos cél
#111
A 2 fokos célt a 2009-es koppenhágai klímakonferencián fogalmazták meg, amely kimondja, hogy a globális felmelegedés nem emelkedhet két Celsius fokkal az iparosodás előtti átlagszint fölé.
Források:
Latif, Mojib (2007): Bringen wir das Klima aus dem Takt? Hintergründe und Prognosen. Frankfurt/M.: Fischer Taschenbuch
Omphalius, Ruth/Azakli, Monika (2008):Klimawandel. Würzburg: Arena Verlag GmbH
Schüppel, Katrin (2007): Klimawandel und Klimaschutz. Informationen, Hintergründe, Diskussionsanregungen. Mülheim an der Ruhr: Verlag an der Ruhr
http://www.bpb.de
http://oe1.orf.at
http://www.wikipedia.org
Többségi világ
#112
Ez a kifejezés igyekszik nem „fekete-fehér” fogalmakban gondolkodni, illetve nem a fejlettség viszonylatában és az ahhoz óhatatlanul kapcsolódó versenyben próbálja kijelölni az országok helyét. A „többségi világ” és a „kisebbségi világ” nem valamiféle normák, amelyre az országok törekednének. Ezek a kategóriák pusztán hatalmi nagyon is valós egyenlőtlenségekre utalnak, amelyek az országok között és az egyes országokon belül léteznek. A valóság az, hogy a világ lakóinak többsége (a „többségi világ”) egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben fér hozzá a világ forrásaihoz, és viszont.
Kisebbségi világ
#113
Ez a kifejezés igyekszik nem „fekete-fehér” fogalmakban gondolkodni, illetve nem a fejlettség viszonylatában és az ahhoz óhatatlanul kapcsolódó versenyben próbálja kijelölni az országok helyét. A „többségi világ” és a „kisebbségi világ” nem valamiféle normák, amelyre az országok törekednének. Ezek a kategóriák pusztán hatalmi nagyon is valós egyenlőtlenségekre utalnak, amelyek az országok között és az egyes országokon belül léteznek. A valóság az, hogy a világ lakóinak többsége (a „többségi világ”) egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben fér hozzá a világ forrásaihoz, és viszont.
Kisebbségek
#114
Etnikai, nemzetiségi, vallási, nyelvi, kulturális és egyéb csoportok, amelyek számarányukat tekintve kisebbek, mint a lakosság többi része, és amelyek meg akarják őrizni, illetve fejleszteni akarják az identitásukat.
Források:
http://www.minorityrights.org/566/who-are-minorities/who-are-minorities.html
Társadalmi nemek közötti egyenlőség
#115
A társadalmi nemek közötti egyenlőség egy olyan helyzetet jelöl, amelyben az ember biológiai neme, illetve az, hogy "férfi" (pl. rendőr) vagy "női" (ápolónő) munkát végez, egyáltalán nem befolyásolja az élethelyzetét – ugyanúgy, ahogy például a szemünk színe sem befolyásolja a fizetésünket, a végzettségünket, a státusunkat, a presztízsünket. Ez azt a nézetet jelenti, amely szerint a férfiakat és a nőket egyenlő bánásmód illeti meg, és nem szabad megkülönböztetésben részesíteni őket a társadalmi nemük miatt, kivéve, ha ez biológiailag indokolt.
Források:
http://en.wikipedia.org/wiki/Gender_equality
Őrszem
#116
Olyan személy vagy szervezet, amelynek célja, hogy megakadályozza az illegális tevékenységeket az üzleti vagy a társadalmi élet valamely területén. Őrszem lehet például gey olyan szervezet, amely a kormány tevékenységét figyeli, és megpróbálja leleplezni a korrupciót, mint például a Transparency International és a hasonló helyi szervezetek, de újságírók is betölthetnek ilyen őrszem-szerepet.
Források:
http://www.macmillandictionary.com/dictionary/british/watchdog
Közösségi média
#117
A közösségi média emberek társadalmi érintkezése, melynek során információkat és gondolatokat közölnek és osztanak meg egymással, virtuális közösségeken és hálózatokon belül.
Források:
http://en.wikipedia.org/wiki/Social_media
Szakmailag lektorált folyóirat
#118
Olyan, tudományos munkákat (cikkeket és kutatási eredményeket stb.) közlő folyóirat, amelynek írásait a megfelelő területen tevékenykedő szakértők leellenőrizték, hogy biztosan megfelelnek-e a szakmai követelményeknek, mielőtt a folyóirat közlésre elfogadná azokat.
Források:
http://www.merriam-webster.com/dictionary/peer%20review
Tudósítás
#119
A tudósítás műfajába tartozó írások röviden, tényszerűen és pontosan ismertetnek egy aktuális vagy egy ismeretlen eseményről. Az ilyen írások elfogulatlanul, véleménynyilvánítás nélkül informálnak.
Publicisztikai műfajok
#120
A publicisztika műfaja az összefüggéseket, érveket, indokokat keresi, következtetéseket és ítéletet közöl. A szerző vagy a sajtó véleménye mindenképpen kifejezésre jut benne.
Új társadalmi mozgalmak
#121
Az új társadalmi mozgalmak (ÚTM) inkább a társadalmi és kulturális problémákra, és kevésbé a gazdasági és politikai szempontokra fókuszálnak. Az ÚTM-ek támogatók és nem tagok laza közösségi hálózatából állnak, s bázisuk inkább a közép-, és kevésbé az alsóbb osztályokból származik, ellentétben a modernizáció és az iparosodás idején létrejött társadalmi mozgalmakkal. Az elsődleges különbség a korábbi társadalmi mozgalmakhoz képest a célokban mutatkozik, mivel az újabb mozgalmak nem az anyagi ismérvekre – pl. gazdasági jólét – koncentrálnak, hanem az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekre (pl. a melegjogokra, a pacifizmusra). Az ÚTM-ek általában egyetlen vagy néhány probléma köré szerveződnek, amelyek egy tágabb területhez, például a környezetvédelemhez kapcsolódnak.
Források:
http://en.wikipedia.org/wiki/New_social_movements
https://www.boundless.com/sociology/textbooks/boundless-sociology-textbook/social-change-21/social-movements-140/new-social-movements-774-3153/
Apartheid ellenesség
#122
Az apertheid ellenesség a dél-afrikai apartheid rendszerrel szembeni belső ellenállás volt. Az apartheid ellenimozgalom geyik képviselője az először ellenzéki, majd később dél-afrikai elnök Nelson Mandela volt.
Adó odaítélés
#123
Az adó odaítélés egy olyan rendszer, mely lehetővé teszi az egyéni adózók számára, hogy eldöntsék, adójuk egy bizonyos részét (általában 1-2 százalékát) mely civil szervezet kapja. Az egyes országok gyakorlata e tekintetben eltérő, bizonyos országokban csak természetes személyek rendelkezhetnek civil szervezetek számára az adójukról, másutt a vállalati szektor is.
Természetvédelmi Világszövetség (International Union for the Conservation of Nature, IUCN)
#124
A Természetvédelmi Világszövetség 1948-ban, Svájcban alakult meg. Ez egy nemzetközi szervezet, melynek célja, hogy „pragmatikus megoldásokat találjon legégetőbb környezeti és fejlesztési problémáinkra”. A szervezet adja ki az IUCN veszélyeztetett fajok vörös listáját, amely felméri a fajok fennmaradásának státusát. A szervezet támogatja a tudományos kutatást, globális terepprogramokat szervez, és összetereli a kormányokat, a civil szervezeteket, az ENSZ-ügynökségeket, a cégeket és a helyi közösségeket, hogy új stratégiákat dolgozzanak ki és valósítsanak meg. Ez a világ legrégebbi és legnagyobb globális környezetvédelmi hálózata, több mint 1000 kormányzati és civil tagszervezettel, illetve csaknem 11 000 önkéntes tudóssal több mint 160 országban.
Források:
http://en.wikipedia.org/wiki/International_Union_for_Conservation_of_Nature