Kritikai gondolkodás

Az információ elemzése

Miután megbizonyosodtunk az információs forrás szavahihetőségéről, hozzáfoghatunk az általa közölt információ elemzéséhez. Az információ lényegére kell koncentrálnunk, és meg kell tanulnunk a „sorok között olvasni”.

A kritikátlan befogadó számára az információ a „tények” forrása, vagyis amit ő ténynek tekint. Tudását e „tények” megismeréséből meríti. A kritikus befogadó számára a kapott információ csupán a tényekről, feltételezésekről és véleményekről alkotott kép, a szerző értelmezésében. A kritikus befogadó nemcsak azt szűri ki, hogy mit tartalmaz az információ, hanem azt is, hogy mit tükröz, mivel minden egyes információ egy adott szerző egyedi alkotása.

A kritikátlan befogadó azért olvas történelmi tárgyú könyveket, hogy általánosan elfogadott magyarázatot találjon bennük bizonyos eseményekre. A kritikus befogadó azért olvassa el ugyanezt a könyvet, hogy megtudja, az hogyan interpretál bizonyos történelmi eseményeket, s megállapítja, miért épp azokat a tényeket, feltételezéseket és véleményeket választotta ki a szerző.

Mit akar közölni az információ?

Kritikus elemzésünk során a következő kérdéseket kell feltennünk:

• Hogyan választotta ki a szerző az információt?
• Idéz példákat, esettanulmányokat?
• Alkalmaz érveket?
• Próbál részvétet kelteni bennünk?
• Idéz ellentétes nézeteket is, hogy kidomborítsa álláspontját?

Befejezésül elmondjuk, mit takar maga az információ kifejezés.

A kritikai gondolkodó négy alapvető lépésben elemzi az információt:

• megállapítja, miről is szól az információ (például úgy, hogy elismétli, s így rájön, mit is akar mondani az eredeti szöveg);
• kideríti, mi a szerző célja;
• azonosítja a hangnemet és a meggyőzés eszközeit, köztük a manipulációs technikákat ([url=5. rész/url])
• az információ egészét interpretálja (elemzi az információt, hogy megtudja, mi az általános jelentése).