Civil társadalom

A sokféle civil társadalom

A civil társadalom nem homogén egész, hanem egy hihetetlenül heterogén jelenség; olyan szereplői is vannak, akik egymás ellen cselekszenek. A sokszínűség szervesen hozzátartozik, s szereplőinek inkább konkrét, mint általános igényeivel foglalkozik, valamint azzal a struktúrával, amelyen belül tevékenykedik, azaz az állam és a területén élő emberek közötti különböző viszonyokkal. Ezek mind részei a civil társadalom helyi fogalmának. Mindebből legalább kétfajta megközelítés levezethető.

• Az állammal összefogó civil társadalom

  Amikor a miskolci önkormányzat összefog az állampolgárokkal és a helyi kezdeményezésekkel, hogy a megvalósítson egy öntevékeny közösségfejlesztést, aminek eredményeképp közösségi helyek nyílnak a környéken, illetve a lakosok a különböző civil kezdeményezéseknek hála jobban magukénak érezhetik a várost.

  A civil társadalomban az emberek az államigazgatással egyenrangú partnernek tekintik magukat, s arra használják a civil társadalmat, hogy kiálljanak saját érdekeik mellett. A civil társadalom lehet olyan, mint például az USA-ban, ahol az államigazgatás ellensúlyaként funkcionál, s garantálja, hogy az ne menjen „túl messzire”. De működhet úgy is, mint a skandináv országokban, ahol a jóléti állam és a civil társadalom szorosan együttműködik.

• Az államot helyettesítő civil társadalom

  A másik megközelítés olyan társadalmakra jellemző, ahol az állam nagyon keveset tesz a társadalombiztosítási rendszer, a szociális intézmények működtetése és védelme érdekében. Ennek oka sokféle lehet – forráshiány, lanyha érdeklődés, fegyveres konfliktus stb. –, s ezért az emberek saját biztonsági hálózataikra és eszközeikre támaszkodnak a jólétük előmozdítása érdekében. Így a családi hálózatok, a közösségi struktúrák, vagy a pártfogó-védenc kapcsolatok gyakran a társadalom alapvető építőkövei lesznek.

  Az informális kezdeményezések nyomán tisztább lesz a város, eltűnnek a szemétlerakók és jelentősen javul a közterek minősége.

Az Egyesült Államokban a civil társadalmat hagyományosan az állam ellensúlyának tekintik, amely biztosítja, hogy az állam nem lépi túl a hatáskörét. Ez a felfogás lényegesen különbözik az észak-európai országok, például Svédország tapasztalatától és diskurzusától, ahol az erős jóléti állam egy széles tömegbázisú és életerős civil társadalommal létezik egymás mellett. Latin-Amerikában viszont a társadalmi mozgalmak aktívan közreműködtek az igen autoriter és elnyomó rendszerek demokratikusabbá tételében.

Az állam azonban nem válik el a civil társadalomtól. Épp ellenkezőleg. A civil társadalmat és összes alkotóelemét – minket mint állampolgárokat – együtt alakítják az állammal való interakció különböző formái és ezen interakció „szabályai”. Milyenek ezek az interakciók és hogyan fejezhetők ki a civil társadalom követelései úgy, hogy hatékonyan foglalkozzanak velük?

Gondolatébresztő kérdések

• Melyek azok a dolgok, amelyek kedveznek az államon belül működő aktív civil társadalomnak? Szerinted a civil társadalom mely szerepét nem töltheti be más?