Társadalmi nemek közötti egyenlőség
Ez a modul kifejti a társadalmi nemek kérdését és a nemi szerepek társadalmi megvalósulását
A társadalmi nemek közötti egyenlőtlenség okai
Történet
Történet (Virginia Woolf Saját szoba c. műve alapján).
A kis Willy Shakespeare-nek van egy ikerhúga, Vilma. Mindketten egyformán tehetségesek, mindketten szeretik a könyveket, és az írással is próbálkoznak.
Míg a szülők biztatják Willyt – ő álmodozhat, gondolkozhat és írhat naphosszat –, Vilmára rászólnak, hogy figyeljen oda jobban a kötelességeire (látta valaha valaki is, hogy a lány csak üldögél és írogat?)
Vilmának segítenie kell – vannak háztartási teendői, meg kell tanulnia, hogyan váljon belőle jó feleség és anya.
Willy a szobájában álmodozik és rímeket farag. Vilmának nincs szobája, sem pedig ideje arra, hogy kipróbálja, mit tud.
Csak titokban firkálgat papír fecnikre, de elfújja őket a reggeli szellő. Mindketten tehetségesek, vannak vágyaik és álmaik. De csak az egyiküknek adatik meg, hogy valóra váltsa őket.
A társadalmi nemek közötti egyenlőtlenség okai a férfi és női mivoltról alkotott elképzelések, amelyek korlátok közé szorítják az egyént, és alapot teremtenek a hatalmi különbségekhez – azáltal, hogy más értékeket tulajdonítanak a férfiaknak, és mást a nőknek.
Például (nyugati) társadalmunkban a férfiasságot az erővel és racionalitással azonosítják, ezért aztán a munkaerőpiacon, a politikában, a tudományban vagy bárhol, ahol az erő és az ésszerűség értéket jelent, a nők kevésbé számítanak alkalmasnak vagy akár értékesnek.
Ugyanakkor azonban a nőiességet inkább az érzelmességgel, a gondoskodással és az odaadással azonosítják, amiből következően a férfiakat „másodosztályú” szülőknek tekintik. Általános az a vélekedés, hogy az apák nem tudnak ugyanúgy gondoskodni a gyerekekről, mint az anyák. Az ilyen felfogás mélyén a nemi szerepekről, normákról és sztereotípiákról alkotott konstrukciók húzódnak meg.
Bővebben a nemi szerepekről, normákról és sztereotípiákról lásd: Melléklet 3