Fejlesztés

„Rajtunk múlik” – mondja Bono
A segély popkultúrája

„Nem mondhatjuk, hogy a nemzedékünk ne tudta volna, hogyan csinálja. Nem mondhatjuk, hogy a nemzedékünk nem engedhette volna meg magának, hogy megtegye. És azt sem mondhatjuk, hogy a nemzedékünknek ne lett volna oka rá, hogy megtegye. Rajtunk múlik” – – mondja Bono a szegénység végéről. Tényleg rajtunk múlik – a gazdag országok lakóin? Vizsgáljuk meg a kérdést több nézőpontból is.

Akár tetszik, akár nem, a hírességeknek kulcsszerepük van a kevésbé népszerű témák tudatosításában, s az elmúlt 25 évben a fejlesztés kérdése szervesen összekapcsolódott a celebstátusszal. Egyesek szemében ez a kérdés katasztrofális leegyszerűsítéséhez vezet, s elbagatellizálja az aktivisták józan ténykedését mind a fejlett, mind a fejlődő országokban, valamint megtorpedózza a komoly elemzés lehetőségét.

A hírességek ténykedése, amely egyszerű támogatással kezdődik, idővel általában szakértő korteskedéssé alakul, amit részben a szavahihetőség bizonyításának igénye vált ki. Többé nem elég, hogy a celeb kijelenti, foglalkoztatja a kérdés, azt is bizonyítania kell, hogy tudja, mit beszél. Ez a szakértő korteskedés azonban eléggé aggasztja Prof. William Easterly, aki azzal érvel, hogy ez sok elkötelezett résztvevőt kikapcsol az irányelvek kidolgozásából, és szükségtelen – sokszor érdemtelen – nyomatékot ad egy bizonyos nézőpontnak. Easterly professzor úgy véli, a hírességeknek meg kellene maradniuk az egyértelmű erkölcsi küzdelmeknél; felejtsék el a stratégiai részleteket, hagyatkozzanak csak „az erkölcsi érzékükre”.

Amikor a hírességek szakértő korteskedést folytatnak a gyermekágyi halandóság ellen vagy a fenntartható megélhetésért és a gyerekbetegségek kezeléséért, néhányuk ezt jó cél érdekében teszi (mások viszont azért, hogy népszerűségüket növeljék). Ám ez nem mindig ártalmatlan.

Dambisa Moyo, zambiai származású közgazdász elítéli az adományozókkal együtt a celebsegély, azaz ahogy ő nevezi, a „csillogó segély” befolyását: „Az emberek kígyózó sorokban várják a napon, hogy szavazhassanak egy olyan elnökre, akinek kezét megkötik az adományozók, aki tehetetlen, mert a csillogó segély úgy döntött, egy egész földrész mellett szót emel. Mit szólnának például a britek, ha holnaptól Michael Jackson mondaná meg nekik, hogyan oldják meg a lakásépítési válságot?”

A zambiai születésű, a harvardi és oxfordi egyetemen doktorált Dambisa Moyo két fő vádlottja Bono és Bob Geldof – akik szerinte túlságosan belebonyolódtak a „csillogósegély iparba”, és egészségtelen befolyásra tettek szert a segélyezés terén. Ahogy Dead Aid [Halott segély] című könyvében írja, Dambisa Moyo meggyőződése, hogy ez az általánosságban az afrikai földrésznek utalt segély a közvélekedéssel ellentétben számos negatív hatást gyakorol Afrikára, különösen ott, ahol emiatt a kormányok kizárólag a segélyekre támaszkodnak, s így leáll a növekedés és a fejlődés, s mindez ráadásul végső soron fenntarthatatlan és Afrika szempontjából egyértelműen káros.

Egy másik tipikus eset, amikor a hírességek maguk próbálnak menedzselni egy projektet. Amikor a New York Times beszámolt Madonna „Malawi felemelése” című iskolaalapítási programjáról, a figyelem ismét a hírességek szerepére irányult a nemzetközi segélyek népszerűsítésében és támogatásában. Ugyanakkor a cikk – mely részletesen beszámolt Madonna gyatrán szervezett kezdeményezéséről – negatív színben tünteti fel az Afrikát megcélzó „jó ügyeket”. Erről lásd még: HVG

De nem kell ilyen messzire mennünk, hiszen hasonló példa Magyarországon is akad. Bódi Sylvi magyar modell négy éve egy jótékonysági szervezésű kalandtúrán járt Namíbiában, és a csapattal meglátogatott egy iskolát, ahol a diákoknak ajándéktanszereket, játékokat adtak. A sok gyermek közül kiemelték azokat, akik okosak, de hátrányos körülmények között élnek, és támogatásra szorulnak. Bent akkor szúrta ki magának. A fiú akkor 11 éves volt, Sylvi pedig azóta minden évben kifizeti a tandíját, az iskola igazgatója pedig folyamatosan „jelent” neki Ben viselkedéséről és tanulmányi eredményéről. „Namíbiai kisfiút támogat Bódi Sylvi”

Amikor Csányi Sándor színész Afrikában utazgatott, adományokkal támogatta a Magyarországi szomáliai menekültek családját. Végül megtámadták, s csak úgy tudott megmenekülni, ha minden pénzét odaadta. De az eset nem törte le a hitét – dokumentumfilm is készült az útról, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a segítő szándék fontosságára. Sándor „örökbe fogadott” egy négyéves gyermeket, akit havonta négyezer forinttal támogat. http://www.harmonet.hu/ezoteria/18560-sztarok-es-csillagok:-csanyi-sandor-a-legszexibb-magyar-celeb.html

Magyarországon az Afrikáért Alapítvány támogatja szervezett keretek között az afrikai rászorulókat.

Az Afrikáért Alapítvány civil kezdeményezésre létrejött, közhasznú fejlesztési-segélyezési szervezet. Bejegyzésére először Magyarországon (2002), majd a Kongói Demokratikus Köztársaságban (2004) került sor. Az alapítvány vezetője, France Mutombo Tshimuanga kongói származású állampolgár, Magyarországon végezte teológiai főiskolai tanulmányait. 1999-ben egy, a Steps To Life, amerikai non-profit önfenntartó szervezet által indított humanitárius misszióban való részvételt követően az út során szerzett tapasztalatok, a leírhatatlan nyomor és az élet minden területén jelentkező szükség, a két kontinens közötti szociális különbségek indították arra, hogy szervezett kereteken belül segítsen szülőföldjén, Afrikán. Az Afrikáért Alapítvány célja Afrikában oktatási, szociális és egészségügyi téren, Magyarországon tolerancia-és ismeretterjesztő előadások, kulturális programok formájában fejlesztési, segélyezési, társadalomformáló tevékenység végzése. Az Afrikáért Alapítvány a Kongói Demokratikus Köztársaságban oktatási, szociális és egészségügyi téren végez tevékenységet: a fővárosban, Kinshasában az Othniel Általános és Középiskolát, a La Providence árvaházat tartja fenn és számos fövárosi és vidéki egészségügyi központot támogat és lát el gyógyszerekkel, műszerekkel, vidéken fejlesztési programokat bonyolít le. Magyarországon globális nevelés tolerancia-és ismeretterjesztő előadások, kulturális programok formájában mutatja be az afrikai kultúrát Lásd: http://afrikaert.hu/hu/ Itt pedig arról olvashatsz, mit takar a „humanitárius turizmus” kifejezés: http://www.humtur.hu/hu/ Ám nem minden történet végződik happy enddel. SOKSZOR RAJTUNK MÚLIK (a fejlett országok segíteni akaró lakóin), hogy milyen módon segítünk másokon, milyen szemszögből tekintünk a problémára, és észrevesszük-e a problémák mélyebb gyökerét.

Gondolatébresztő kérdések

• Szerinted a hírességek által kezdeményezett kampányoknak vannak hosszú távú hatásaik? Indokold véleményedet.