Fejlesztés

Ez a modul a világ fejlődéséről és fejlesztéséről szól, s kifejti, mindez hogyan hat ránk.

Tervezők kontra kutatók

„A McFejlesztés nem működik! A fejlesztés nem egy gyorsétterem instant megoldásokkal – a mélyreható, tartós változásokhoz idő kell.”

Egy NGO segíteni akart egy kolumbiai falunak a rizstermesztésben: a falu lakóiból alakítottak egy mezőgazdasági szövetkezetet, vásároltak nekik forgácsoló gépet, hántológépet, generátort, traktort. Megnőtt a rizstermesztés, és a szövetkezet olyan drágán értékesítette a rizst, mint még soha. A program hatalmas sikert hozott. Az NGO elment a faluból, de pár évvel később az egyik munkatársuk visszament, és azt tapasztalta, hogy a szövetkezet felbomlott, a felszerelés pedig tönkrement és ott rozsdásodott a mezőn. Sőt a gépek egy részét be sem indították soha. Amikor az NGO munkatársa végigjárta a falut, az emberek szemrehányóan mondták neki: „Ha az NGO-d visszajönne és segítene, többre lennénk képesek.”

A szomorú igazság az, hogy az ilyen történetek nagyon gyakoriak. A többségi világban mindenfelé találni úgynevezett „fejlesztési temetőket” – adományba kapott, rozsdásodó gépeket, soha nem használt latrinákat, felbomló közösségi szövetkezeteket és az NGO távozása után hamar meghiúsuló programokat.

Mi ennek az oka?

Sajnos sok fejlesztési beavatkozás nem részt vevő perspektívából valósult meg, hanem a „projekt megközelítést” alkalmazták. Vagyis a gazdag országokból jött emberek választották ki és tervezték meg, hogy milyen típusú beavatkozásra kerüljön sor, és ők hozták a döntéseket, ők valósították meg a beruházást a célközösség számára. Ez így gyorsabb volt, mint ha kikérték volna a közösség véleményét, de ennek a gyorséttermi filozófián alapuló „McFejlesztésnek” az lett az eredménye, hogy 2,5 milliárd szegény, akik a világ lakosságának kb. 40%-át teszik ki, szinte semmit nem nyert az ügyön, hiszen még mindig kevesebb mint napi 2 dollárból él.

E projektek megvalósítása során sokszor figyelmen kívül hagyták a helyi kultúrát – s így a helyi közösség nem is fogadja el őket, illetve a projektek nem működnek az adott környezetben. Az, hogy egy program sikeres volt Magyarországon, még nem jelenti azt, hogy egy teljesen más kulturális, gazdasági és intézményi közegben, Fekete Afrikában is működni fog.

Példa:

Egy csapat érkezett Latin-Amerikába, hogy házat építsen a helyi egyház kiskeresetű lelkészének. A tervrajzon a vécé a ház közepére került, ami ellentétes a helyi kultúrával, amely a vécét a ház végébe teszi. A lelkész a munkálatok megkezdése előtt nem látta a terveket. Amikor az építkezés közben rájött a hibára, tiltakozott a brigádvezetőnél, de hasztalan. A rövid távon gondolkodó csapat örült, mert felépítették a lelkésznek a házat, amelyre nagy szüksége volt, a lelkész azonban szégyellte a házát, és nem volt biztos benne, hogy egyáltalán oda akar költözni.