Civil társadalom

A civil társadalommal szembeni kihívások

A demokratikus társadalmakban az embereket számos állampolgári jog megilleti. A viszonylag fejlett civil szféra azonban társadalmi valóságunknak inkább kiváltsága, mint feltétele. Az erős civil társadalom ezzel szemben gyakran sérti a kormány és a magánszektor érdekeit, amikor például tiltakozik a környezetre káros és nem fenntartható atomerőmű-bővítés ellen, vagy erősebb munkavállalói jogokért küzd. Ezért csak bizonyos körülmények között tud megfelelően kibontakozni, csak ha a civil mozgalmak kellően népszerűek, nem anyagi meggyőzésen alapulnak, s egy pluralisztikus társadalmi közeg veszi körül őket.

A civil társadalomnak többek között az alábbi 5 „ellensége” van:

1. Despotizmus: a félelem megakadályozza, hogy a társadalom és a kormány között álló csoportok jöjjenek létre. Ilyen kormányok még mindig léteznek azokban az országokban, melyeknek abszolút hatalommal felruházott, egyszemélyi vezetője van. Ilyen például Észak-Korea, Kína és Oroszország.
2. A hagyományos értékek újjáéledése: ezek valamilyen erkölcsi értéket vagy elvet képviselnek, olyan országokban, ahol az állampolgári jogok egy részét legalább tiszteletben tartják. Ezek általában nem szekularizált államok, ahol a vallás erkölcsi parancsai áthatják a társadalmat, amelyek például nem engedik a nőknek, hogy ugyanolyan szinten vegyenek részt a közéletben, mint a férfiak.
3. A nacionalizmus különféle formái: ebben az esetben a többség uralma valósul meg, amely az (erőszakos) asszimiláció útján próbálja megvalósítani az ideális társadalmat. Ez a tendencia manapság sok volt kommunista országra – így Magyarországra is – igen jellemző.
4. Totalitárius ideológiák. A totalitárius államok elég hasonlóak, így például hasonlóságokat fedezhetünk fel egyrészt a náci Németország és más fasiszta államok, másrészt a volt Szovjetunió és a keleti blokk országai között.
5. A kulturális esszencializmus eszményei: Ezek olyan „társadalmi ketreceket” alkotnak, amelyek meghatározzák egy egyén társadalmi szerepét és értékét. A politikai rasszizmus az egyik ilyen példa. Ebben az esetben a hierarchikus szerkezet korlátozza az embereket abban a jogukban, hogy szabadon kifejezhessék politikai és egyéb nézeteiket.