A talaj legfontosabb alkotóelemei között meg kell említeni az ásványokat, a humuszt, a tápanyagokat, valamint a talajvizet, a levegőt, a férgeket és mikroorganizmusokat. A talaj állapota függ a korától, az éghajlattól, az időjárástól valamint a földtani körülményektől és más organizmusok hatásától. E tényezők együttesen befolyásolják a föld termékenységét.
A jó minőségű, művelhető termőtalaj létfontosságú az emberiség táplálása szempontjából. Azonban csak 2000–2001-ben a Föld művelhető összes területének 6%-a pusztult el! Ez a termőföldvesztés egyrészt a növekvő építkezéseknek és útépítésnek, másrészt az ipari területek terjeszkedésének és egyéb környezetkárosításnak volt köszönhető.
Tudd meg, milyen környezeti károk érhetik a talajt, és ezek a károk hogyan következnek be:
Ritkán következem be természetes folyamat révén, inkább emberek okoznak. Kiszáradó vizek – például az Aral-tó vagy a Holt-tenger – partja mentén fordulok elő. Elsősorban azonban száraz vidékeken tűnök fel, ahol a művelt területeket túlöntözték, mivel ez megemeli a talajvízszintet, a víz pedig a felszín közelében elpárolog, s csak én és az ásványok maradnak vissza. Sok művelhető terület esett áldozatul nekem, elsősorban Ausztráliában, Szíriában, Egyiptomban, Pakisztánban, az USA-ban és Irakban. Hosszú távon terméketlenné teszem a talajt. Csepegtető öntözéssel, csatornarendszerekkel és táptalaj-keverékekkel lehet védekezni ellenem.
Egyrészt természetes kiváltóim a vízfolyások és a szél, másrészt azonban az emberek is tesznek azért, hogy kialakuljak, a szántás, a túllegeltetés és az erdőirtás révén. A föld egyfajta elmozdulása vagyok, és előfordulhatok egy vonal mentén, de akár teljes felszíneken is. Miattam a föld értékes tápanyagai vesznek el, csökken a termőképessége, s végül már nem terem semmit. Elsősorban a trópusokon és a szubtrópusokon öltöttem aggasztó méreteket, de az USA-ban is. A talaj kimerülésétől a teljes talajpusztulásig terjed a mértékem.
A talajromlás eredménye vagyok a viszonylag száraz területeken. Előfordulásomat részben az éghajlat befolyásolja, de az emberi tevékenység is. Ha a területre jutó állatállomány az adott száraz éghajlati viszonyok mellett túl nagy, azt túllegeltetésnek hívjuk. Az állatok legelése miatt a növényzet megritkul és a talaj berepedezik. Ennek eredménye a fokozódó talajerózió. De növekszem a túlzott vagy nem megfelelő mezőgazdasági termelés, illetve az erdőirtás következtében is a száraz területeken. Jelenleg a világ szárazföldi területeinek ¼-ét fenyegetem.
Helyes válasz: Elsivatagosodás
Amiatt alakulok ki, hogy a haszonállatok túlságosan megeszik és/vagy összetapossák a növénytakarót, s így a talaj nem képes elég gyorsan regenerálódni. Ez az intenzív állattartás esetén következik be, ha kis területen túl sok állat legel. Egyrészt csökkentem a felszín növényborítását, másrészt csak értéktelen és haszontalan növények nőnek utánam, szélsőséges esetekben pedig a növényzet teljesen kihal, s így talajerózióhoz, majd elsivatagosodáshoz vezetek.
