Kritikai gondolkodás

Ez a modul elmagyarázza, hogyan kell kritikus módon gondolkodni, feltárni a rejtett összefüggéseket és a sorok között olvasni.

A kritikai gondolkodás szabályai

Az alábbiak közül melyek a kritikai gondolkodás szabályai? Igaz vagy hamis?

Az információ a kritikai gondolkodás folyamatának csak a kezdete, nem az eredménye.
Helyes válasz: Igaz
A hatékony kritikai gondolkodáshoz csak jó megfigyelőképesség kell.
Helyes válasz: Hamis
A kritikai gondolkodás során az információ negatív aspektusai nagyobb hangsúlyt kapnak, míg a pozitívak háttérbe szorulnak.
Helyes válasz: Igaz
Aki kritikailag gondolkozik, az függetlenül gondolkozik.
Helyes válasz: Igaz
Fontos, hogy elhiggyük azoknak az állításait, akikben megbízunk.
Helyes válasz: Hamis
Amikor a kritikai gondolkodást alkalmazzuk, fontos, hogy rímekben beszéljünk.
Helyes válasz: Hamis
Amikor a kritikai gondolkodást alkalmazzuk, fontos, hogy sok metaforát használjunk, nehogy bárkit is megbántsunk.
Helyes válasz: Hamis
A kritikai gondolkodás önmagában nem a megoldás, hanem a megoldás felé vezető út.
Helyes válasz: Igaz
A kritikai gondolkodás logikus érvekre épül.
Helyes válasz: Igaz

A kritikai gondolkodónak el kell kerülnie:

  • megalapozatlan vagy elhamarkodott következtetésekhez vezetnek;
  • a türelmetlenséget, a következetlenséget, és a restséget az információ pontos megfigyelésére
  • hogy elmulasszon kérdéseket feltenni és ellenőrizni az információt és forrását;
  • mások hibáinak a szőnyeg alá söprését és saját hibáinak az elkendőzését.

Milyen képességekre tehet szert egy kritikai gondolkodó?

  • odafigyel és megfigyel;
  • kritikusan kezeli az (olvasott, megfigyelt, hallott) információt;
  • lényeglátó: nemcsak a probléma következményeit látja, hanem a természetét és az okait is;
  • tudatosan különbséget tesz tények, feltételezések és vélemények között;
  • képes meghatározni, hogy egy érv és az információ, amin alapszik, hihető és lényeges-e;
  • jól megválogatja a szavait, mivel a szavak az egész érvelés értelmét megváltoztathatják;
  • érvelését jól felépíti és tömören fogalmazza meg;
  • felismeri a manipulációt és a propagandát;
  • megérti, hogy ugyanazt a dolgot több oldalról is meg lehet közelíteni.