Környezetünk

Fogyasztás

Az átlagos európai lábnyom mintegy 30%-áért a fogyasztás felel. Ez mindenekelőtt a termékek és szolgáltatások nagyfokú igénybevételét jelenti. Az ország lakossága által használt utak, kórházak, iskolák, hadsereg stb. létrehozása és fenntartása adja az egyénekre jutó „szürke lábnyom” összegét. Európában ez a szürke lábnyom már most elérte azt az értéket, amit egy ember maximálisan igénybe vehet, azaz az 1,8 hektárt. Ennek a részesedésnek a csökkentése csak úgy lehetséges, ha a politika, az üzleti élet és a civil társadalom résztvevői együttműködnek.

Ahogy a Tárgyaink története (The Story of Stuff) című filmből már kiderült, gazdasági rendszerünk ökológiailag nem fenntartható. Az állandó növekedés, a lehető legnagyobb profitra törekvés és társadalmunk fogyasztási mintái a természeti erőforrások, energia- és növényi források nagyarányú felhasználását eredményezik. De az egyre növekvő nyersanyag- és energiaéhség mellett van egy másik probléma is.

A hulladék globális növekedésével párhuzamosan a szemétszállítás mértéke is nő. A számunkra haszontalan, illetve a környezetkárosító vagy értéktelen dolgok nagy részét Kelet-Európába, Afrikába és Ázsiába küldjük. Ennek következtében ottani egész régiók specializálódtak az elektronikus hulladék újrahasznosítására vagy egész hajók darabokra szedésére és feldolgozására. Sajnos azonban a termékek egyre nagyobb hányada készül biológiailag nem lebomló, sőt gyakran mérgező anyagokból (pl. kadmium, ólom, higany). A munkásokat fenyegető egészségkárosodás mellett ezek a mérgező anyagok a levegőt, a talajt és a talajvizet is szennyezik. Eldobálós kultúránk egyik erőteljes szimbólumai az úgynevezett „Műanyag-szigetek”, amelyek ma már az óceánok felszínének hatalmas területeit foglalják el.

Nézd meg a következő videót, és tudj meg többet a Műanyag-szigetekről, majd válaszolj a filmmel kapcsolatos kérdésekre:

• Hogyan kerül ez a rengeteg műanyag a tengerbe?
• Hogyan hat a műanyag a tengerre?
• Milyen problémák merülnek fel e műanyaghulladék kezelésével kapcsolatban?

Film: Boote, Werner (2009): "Plastic Planet". Ismaning: Euro Video (angol felirattal)

Források

http://www.footprintrechner.at/footprint/info
http://www.naturefund.de/erde/atlas_der_welt/bedrohte_umwelt/der_muell_und_seine_verwertung.html
Mester, Gerhard/ Plaßmann, Thomas/ Sakurai, Heiko/ Schot van der, Bas/ Hax-Schoppenhorst, Thomas (1999): Der Globus quietscht und eiert. Globale Politik an der Schwelle zum dritten Jahrtausend. Misereor: Aachen