Fejlesztés

A fejlesztés terminológiája

Hasonló viták folynak arról is, hogy fejlettségi szintjük alapján hogyan is nevezzük az országokat. A hagyományos felfogás szerint a világ két részre oszlik: fejlődő és fejlett világra. Emiatt aztán a globális kérdések vagy feketék, vagy fehérek; néhány ország nem ütötte meg maradéktalanul a fejlett világ szintjét. Az országokat így egy világos hierarchia mentén lehetett elhelyezni. Az éhínség problémája úgy jelenik meg, mintha az csak Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országait érintené, a magyarországi háztartásokat nem. Ezzel a modellel azonban az a gond, hogy a világ nem fehér vagy fekete, és nem csak egy meghatározott „életszínvonal” eléréséről szól. Minden országban vannak hatalmi egyenlőtlenségek; Afrikában nem mindenki él szegénységben, és Magyarországon sem mindenkinek magas az életszínvonala, sőt. Sokan bírálták a fejlődő/fejlett világ dichotómiájának fekete-fehér világképét, terminológiai alternatívákat keresve. Így aztán számos NGO (nem kormányzati, azaz civil szervezet) kezdte a „fejlődő” és „fejlett” címkéket a „többség” és a „kisebbség” szavakkal helyettesíteni. A „többségi világ” és a „kisebbségi világ” kifejezések immár nem sugallnak egy minden ország által elérni óhajtott normát. Csupán a világ országai között és azokon belül létező, nagyon is valóságos hatalmi egyenlőtlenségekre világítanak rá. A helyzet az, hogy a világ népességének többsége (a „többségi világ”) nem, vagy csak korlátozott mértékben fér hozzá a világ erőforrásaihoz. Ezek az erőforrások az egészségügyi, kereskedelmi és oktatási szolgáltatások; ha ezek nem hozzáférhetőek, az egyenlőtlenségek bebetonozódnak és egész generációkra kiterjednek. Ezeknek az embereknek a nagy része a hagyományosan „fejlődőnek” nevezett országokban él, ezért ez a modul inkább ezekre a helyszínekre koncentrál, ahol a szélsőségesen hátrányos helyzet a legnyilvánvalóbb.