Civil társadalom
Ez a modul elmagyarázza, mit jelent a civil társadalom, hogyan működik, s miért jó nekünk, hogy van
A civil társadalom és a közösség munka értéke
Az alábbi tevékenységek közül melyek „közösségi tevékenységek”?
A közösségfejlesztés a közösségben eleve benne rejlő potenciállal dolgozik – számol a lakói, egyesületi tagjai és intézményi képviselői képességeivel, szakértelmével, tudásával és teherbírásával. A közösségfejlesztés fő célja aktív és fenntartható közösségek létrehozása, melyek társadalmi igazságosságon és kölcsönös tiszteleten alapulnak, ami hozzájárul az egészséges és aktív civil társadalomhoz. A közösségfejlesztés feladata az egyének és közösségek segítése problémáik megértésében, az emberek motiválása az önsegítésre és függetlenségre. Segíti a közösségi élet fejlődését és a tulajdonosi és bajtársi érzés kialakulását egy adott területen. Végül, de nem utolsósorban, megkönnyíti a megfelelő életfeltételek megteremtését és táplálja a közösségi szolidaritást.
A közösségfejlesztés egyértelműen elválasztható a szolgálattól, hiszen a közösségfejlesztést résztvevői modellnek tekintjük, amely bevonja az állampolgárokat a cselekvésbe, és az a célja, hogy növelje a beleszólásukat az életüket érintő kérdésekbe, illetve minden korosztályt arra buzdít, hogy aktív polgárrá váljon. Ezzel szemben az érdekképviselet csupán bizonyos csoportok vagy egyének érdekeinek képviseletét jelenti, annak érdekében, hogy elnyerhessenek bizonyos jogokat. Az érdekképviselettel szemben a közösségfejlesztés támogatja és használja az emberi tőkét. Segíti az egyének, csoportok és közösségek tudásszerzését és szakmai fejlődését, ami az emberek saját közösségükben végzett tevékenysége révén megvalósuló, informális tanulási folyamat eredménye.
A „közösségi felhatalmazás” kifejezés, amely a fent említett célok révén segíti cselekvőképessé tenni a közösséget, egy erős civil társadalmat teremt, és megelőzi az adott társadalomban a szociopatologikus hatások érvényesülését. A közösségi központ a legfontosabb hajtóerő lehet e célok megvalósításában a közösségen belül, mint a közösségi fejlesztés és szervezés „hírnöke” és „helyszíne”.
A közösségfejlesztéssel összehasonlítva, a közösségszervezés szervezői stratégiákat mozgósít, amelyek a partnerségi és problémamegoldási technikák módszeres használatát támogatják, a közösségre közvetlenül ható helyzetek kezelésére, például az egyéni csoportdinamikán alapuló közösségi felhatalmazás, a szervezeti management és más szervezetekkel való kapcsolatépítés révén.
A közösségi munka mindkét módszere elengedhetetlen, s ezek együtt teremtenek meg egy erősebb, fenntarthatóbb és aktívabb civil társadalmat, amely számottevő társadalmi tőkével rendelkezik, és elkötelezett a pozitív változások iránt.
- Mit értesz közösség alatt?
- Milyen közösségekhez tartozol?
- Tettél valaha is valamit azért, hogy javíts a közösséged életén?
- Mik a közös értékek vagy nézetek a közösségeddel? Vannak közös programjaitok?
- Milyen területen vállalnál szívesen aktív szerepet?