Fejlesztés

Tudtad, hogy…

• … mi történik, ha te akarod megmondani az embereknek, hogy mit kell tenniük?
  Nem működik. Nem dirigálni kell, hanem motiválni az embereket és lehetőséget adni nekik életkörülményeik javítására. Léteznek ilyen programok. Például a bangladesi Ételt Oktatásért program, amely választási lehetőséget ad a szegény családoknak, hogy tanulni küldjék a lányaikat, s akik ezt választják, ételt és pénzt kapnak. A mexikói Progresa program is hasonló: azok a szegény családok, ahol a szülők engedik a gyerekeiket iskolába járni, pénzügyi támogatást kapnak, valamint élelmet a gyerekek számára.
• … hogyan tudnak a magáncégek segíteni a szegénység problémájának megszüntetésében?
  C. K. Prahalad, a Michigani Üzleti Főiskola professzora lenyűgöző könyvet írt Vagyon a piramis lábánál: A szegénység megszüntetése a profit révén (Fortune at the Bottom of the Pyramid: Eradicating Poverty through Profits). Könyvében leírja, hogy olykor a magáncégek érdeke is, hogy segítsenek a szegénység problémájának leküzdésében, amit hagyományosan a fejlesztési ügynökségek végeznek. Az egyik ilyen probléma a fertőző hasmenés. Prahalad a Hindustan Lever Limited (HLL) nevű cég – a nemzetközi Unilever egyik leányvállalata – példáját említi. Ez a cég egy igen egyszerű terméket, szappant árul, és a vezetői rájöttek, hogy növelhetik a piacukat, ha össze tudják kapcsolni a szappanhasználatot a hasmenés megelőzésével. A szappanos kézmosás létfontosságú a hasmenést okozó vírusok és baktériumok terjedésének megelőzésére. Ha a HLL ezt képes tudatosítani, a szappaneladás emelkedni fog. Nem volt könnyű meggyőzni az embereket, hogy szappannal mossanak kezet, de különböző kampányokkal végül sikerült. A HLL cég a profit érdekében meg tudta győzni a szegényeket, hogy szappant használjanak a betegségek megelőzésére.
• …sok afrikai országnak miért olyan egyenes a határa, és az európaiak miét olyan szűklátókörűek?
  A gyarmatosítás nem volt szép dolog, de a gyarmatosítás felszámolása, a dekolonizáció sem. Utópisztikus elképzelés volt, hogy egyik napról a másikra új államokat és nemzeteket hoznak létre. Az új országhatárokat a dekolonizálók európai íróasztalok mellett jelölték ki. Az európaiak nem vették figyelembe, hogy a helyiek mit akartak. Általában a gyarmatok belső határait vették figyelembe, noha azokat nem olyan régen, sokszor európai hivatalnokok jelölték ki. Európa döntötte el, hogy melyek legyenek az államok, melyek legyenek a nemzetek, és hol húzódjanak a határok. Azt is ők döntötték el, hogy kinek legyen saját országa és kinek ne. Az eredmény ugyanolyan rossz lett, mint a többi felülről kikényszerített változás. Több ezer nyelvi csoport, vallás, törzs és faj keveredését idézte elő a Nyugat. A határok ilyetén kijelölése folytán létező nemzetek elvesztették országukat (a kurdok) mások viszont, amelyek korábban nem léteztek nemzetként, saját országot kaptak (Irak). Ennek eredményeként olyan országok jöttek létre, amelyek puszta létrejötte sértett bizonyos nemzeteket és nemzetiségeket.
• … mi az a GlobalGiving.com?
  Ez egy olyan internetes felület (platform), amely a fejlesztést, az együttműködést és a jótékonyságot piactérként fogja fel, ahol az adományozók és a kedvezményezettek találkozhatnak, és megoszthatják egymással információikat és forrásaikat. A kedvezményezettek bemutatják a projektjeiket, az egyéni vagy intézményi adományozók pedig támogathatják azokat, amelyeket hasznosnak és értelmesnek tartanak. További információ: http://www.globalgiving.org/
• …mi a neve a világ legnagyobb menekülttáborának?
  Dadaab. Kenyában található, a szomáliai határ közelében, és 90 000 ember befogadására építették, de 2011-ben a létszáma meghaladta a 440 000-et, és naponta kb. 1 300 menekült érkezik ide, közülük legalább 800 gyerek.
• …létezik egy honlap, amelynek célja, hogy előrejelezze, megelőzze, megállítsa és megbüntesse a népirtást (genocídiumot) és a tömeggyilkosság egyéb formáit?
  A Genocide Watch nevű honlap célja a figyelemfelkeltés, valamint a lehetséges és tényleges népirtás elleni állami fellépés befolyásolása. Legfőbb feladata pedig egy nemzetközi mozgalom létrehozása a népirtás megelőzésére és megállítására.
• …melyik ország segít a legtöbbet?
  Nézd meg a Fejlesztési Elkötelezettségi Mutatót (Commitment to Development Index, CDI), amely minőségi bepillantást nyújt az adományozók világába, a Nemzetközi Fejlesztési Központ jóvoltából. A központ a „Foreign Policy”-vel együttműködve 2003 óta közli ezt a mutatót. A CDI azoknak az országoknak az erőfeszítéseit méri fel, amelyek fejlesztési együttműködést nyújtanak (de csak azokét, amelyek DAC- vagy OECD-tagok). Érdekes, hogy a mutató nemcsak a fejlesztési együttműködésre fordított pénzösszeg (segély) nagyságát veszi figyelembe, hanem a fejlesztési együttműködés további 6 fontos aspektusát is. Ezek a kereskedelem, befektetés, migráció, környezet, biztonság és technológia.
• …mit jelent a Bruttó Nemzeti Boldogság (Gross National Happiness, GNH)?
  A kifejezést Őfelsége Bhutan Negyedik Királya, Jigme Singye Wangchuck alkotta az 1970-es években. A fogalom arra utal, hogy a fenntartható fejlődés érdekében holisztikus módon kell megközelíteni a haladás kérdését, és a jólét nem gazdasági aspektusainak is ugyanolyan figyelmet kell szentelni. A GNH fogalmát gyakran szemléltetik négy alappillérével: jó kormányzás, fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés, kulturális értékmentés és környezetmegóvás. Újabban e négy alappillért további kilenc területre osztják: mentális egészség, testi egészség, oktatás, időtöltés, kulturális sokféleség és rugalmasság, jó kormányzás, életképes közösségek, ökológiai sokféleség és rugalmasság, valamint életszínvonal. A Bruttó Nemzeti Boldogságmutató egy egyszámjegyű mutató, amelyet a már említett kilenc területhez tartozó 33 indikátor alapján számítanak ki.
• … Afrikában a gazdák hány százaléka nő?
  80 százaléka.
• …hogy a Brent Spar 30 százalékkal vetette vissza a Shell-termékek forgalmát?
  A Brent Spar egy olajkút volt az Északi-tengeren, amely elérte produktív élettartama végét. A Shell cég, az olajkút tulajdonosa, úgy döntött, környezetkárosító módon szabadul meg a kúttól. Az európai környezetvédők és ökológusok oly mértékben rontották le a Shell hírnevét és forgalmát, hogy a cég elhatározta, változtat olajkútjai bezárásának gyakorlatán. Kezdetben a Shell vezetése próbált kitartani a korábbi gyakorlat mellett, de miután Németországban 30%-kal csökkent a forgalma, megváltoztatta álláspontját. Minek volt ez köszönhető? Talán annak a kumulatív hatásnak, amelyet a német tizenévesek a viselkedésükkel kiváltották, amikor a családi autók hátsó ülésén kifakadtak: „Anya, apa, ne ehhez a benzinkúthoz menjünk – nem hallottátok, mire készül a Shell?” A szülők pedig úgy döntöttek, inkább nem vitatkoznak a gyerekeikkel. A Brent Spar esete bizonyítja, hogy igenis számít, mit gondol Nyugaton az átlagember az olajtársaságokról.