Fejlesztés

„Hadd mondjak el egy történetet a nyugati emberekről” – mondta egy afrikai barátom.

Az elefánt és a kisegér nagyon jó barátok voltak. Egy nap azt mondja az elefánt: „Egérkém, rendezzünk mulatságot!” Az állatok messze földről összegyűltek. Ettek, ittak, énekeltek – és táncoltak. Senki nem ünnepelt vidámabban és senki nem táncolt felszabadultabban, mint az elefánt. Amikor a mulatság véget ért, az elefánt felkiáltott: „Egérkém, ugye még te sem voltál ilyen jó buliban? Micsoda este volt!” De az egérke nem felelt.

„Egérkém, hol vagy?” – hívogatta az elefánt. Mindenfelé kereste a barátját, aztán egyszer csak visszahőkölt a borzalomtól. A lábainál ott feküdt a kisegér. Szétroncsolt kis teste összekeveredett a porral. Szétlapították szertelen barátja, az elefánt hatalmas lábai.

„Néha ilyen érzés, amikor veletek, nyugatiakkal dolgozunk együtt” – jegyezte meg az afrikai történetmesélő. „Olyan, mintha egy elefánttal táncolnánk.”